Infostart.hu
eur:
366.25
usd:
314
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti

A mikrohullámú sütők miatt hízunk olyan gyorsan?

Egy brit tudós szerint a mikrohullámú sütők elterjedése jelentette a járványszerű elhízás kezdetét. Jane Wardie arra hívta fel a figyelmet, hogy a túlsúlyos emberek száma 1984 után kezdett el meredeken emelkedni, ami egybeesik a mikrók és a készételek nagy-britanniai elterjedésével.

1980-ban az Egyesült Királyságban a nők 8, a férfiak 6 százaléka volt kövér, míg 2004-ben már mindkét nemnél 24 százalék volt ez az érték. A "járvány" nem kerüli el a gyerekeket sem: a 2-15 éves korosztály 16 százaléka számított kövérnek 2003-ban.

A szakemberek általában a sok kalóriát tartalmazó étrendet és a kevés mozgást hibáztatják, bár sokan hozzáteszik, hogy a korábbi generációk még több energiát vettek magukhoz, igaz, sokkal több fizikai munkát végeztek.

Járványszerű kövérség

A University College London professzora kutatásairól elmondta: sok évre visszamenőleg megvizsgálta a népesség súlyadatait, és 1984 és 1987 között nagyon világosan látszik a járványszerű kövérség kezdete.

"Megvizsgáltuk, hogy mi változott ebben az időben. Az egyik, hogy a mikrohullámú sütők elterjedésének köszönhetően jelentősen lerövidült az ételek elkészítéséhez szükséges idő" - emelte ki Jane Wardie.

A professzor hozzátette: ezekben az években az élelmiszerek olcsóbbak lettek, és megjelentek a gyorsan elkészíthető ételek a szupermarketek polcain.

Magyarázatbőség

A közvetett módon a mikrókat felelőssé tevő elmélet csak az egyik a három közül, amelyeket a cheltenhami tudományos fesztiválon megvitatnak. A másik kettő a szupermarketek elterjedését, illetve a második világháború végét emeli ki.

A londoni City University professzora szerint nem 1984, hanem 1948 az elhízási probléma kulcsdátuma, ekkor nyíltak meg ugyanis az első szupermarketek.

"Bűnös" szupermarketek


"A szupermarketek fémjelzik a huszadik század végének életmód-forradalmát, amely során az árak csökkentek, elterjedt az autók használata, visszaesett a fizikai aktivitás és bevezették az általános egészségbiztosítást" - sorolta az elhízás okait Tim Lang.

A harmadik álláspontot a Bristoli Egyetem professzora képviseli, aki szerint 1945-ig, a második világháború lezárásáig kell visszatekinteni.

"A háború végével a technika egyre jobban helyettesíti a fizikai erőfeszítést mind a munkában, mind a szabadidő eltöltésében" - hangsúlyozta Ken Fox.

A bőség zavara

A kompromisszumos álláspontot a National Obesity Forum klinikai igazgatója fogalmazta meg, aki úgy véli: a fent említett mindegyik elmélet igaz lehet, és a probléma nem vezethető vissza egyetlen okra.

"A mikrohullámú sütőknek előnyei is vannak, hiszen egészségesen lehet főzni a segítségükkel, és a szupermarketekben is kaphatók egészséges élelmiszerek" - húzta alá David Haslam.

A második világháború végét ő is fontosnak tartja, mivel az utána született nemzedékek már nem ismerik az élelmiszerhiányt, így nem tanulták meg beosztani sem.

Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×