Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Itt az utolsó pillanat a cápák megmentésére

Egy ausztrál természetvédő szervezet szerint az elmúlt öt évben a veszélyben lévő szürke dajkacápák állományának tíz százalékát pusztították el a halászok.

A Nature Conservation Council ismét jogi lépéseket kezdeményezett annak érdekében, hogy 18 olyan zónát jelöljenek ki az ausztrál partvidéken, ahol szigorúan tilos halászni.

A szervezet attól tart, hogy e nélkül kihal a ma már csak kevesebb mint 500 egyedből álló cápafaj.

A környezetvédők szeretnék elérni azt is, hogy a bíróság hatálytalanítsa a szövetségi kormányzatnak azt a tavaly júniusi döntését, amely engedélyezte a halászatot a szürke dajkacápák életterületén.

A természetvédők kormányzati adatokra hivatkozva azt mondták, hogy az elmúlt öt évben ötven szürke dajkacápa pusztult el a horgok, szigonyok és hálók miatt; ez a becsült összes cápahalál egynegyedét jelenti.

Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×