A geofizikus kifejtette: az alapvető gondot az jelenti, hogy az energia 80 százalékát olajból, földgázból és szénből nyerik. A fosszilis energiahordozók felhasználásakor keletkező széndioxid a leginkább felelős az üvegházhatásért, és ez környezeti katasztrófával fenyeget.

"Az olaj- és földgázkészletek rohamosan fogynak, szén ugyan bőségesen áll a rendelkezésünkre, de sok kellemetlenséget okoz: nemcsak a széndioxid miatt, hanem mert ként is tartalmaz, ami a légkörbe jutva savas eső formájában jelentkezik" - fogalmazott Meskó Attila.

Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió döntése szerint 2020-ig a széndioxid kibocsátását - az 1990-es szinthez képest - 20 százalékkal kell csökkenteni.

"Ez egy nagyon kemény feladat, mert növekvő energiaigények mellett rendkívüli módon vissza kell fogni a szén, olaj és földgáz felhasználását" - mutatott rá a szakember.

• Drágák a megújuló energiaforrások
  
• 
  
• Úgy vélte, hogy rehabilitálni kell az atomenergiát, amely a legolcsóbb energiaforrás.
  
• 
  
• A lehetséges alternatívák között említette a geotermikus energiát, valamint a megújuló forrásokat, a nap-, szél- és bioenergiát.
  
• 
  
• Ezek ma még kétszer, háromszor drágábbak, mint a fosszilis energiahordozók, ezért elterjedésükhöz állami támogatás szükséges, de technológiai újításokkal idővel csökkenthető ez a különbség.
  
  "Egyre többeket foglalkoztat az energia és a környezet közötti összefüggés, az emberek azonban még nem érzékelik a veszélyt. A globális felmelegedés nem azt jelenti, hogy csupán egy kicsit lesz melegebb. Ha az időjárásunk huzamosabban meleg lesz, kevés csapadékkal, Magyarországon nagy területeken válik szükségessé az öntözés, a Duna-Tisza köze pedig elsivatagosodik" - hangsúlyozta az MTA főtitkára.
  

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a huzamosabb meleg sokkal jobban megviseli az emberi szervezetet, mint a hideg. Példaként 2003 nyarát hozta fel, amikor Párizsban 15 ezer ember kimutathatóan a huzamos meleg miatt halt meg.

Az elmúlt enyhe tél kapcsán megemlítette, hogy ez nem csak előnyökkel, például energiatakarékossággal járt, hanem számos téren kárt is okozott: nem pusztultak el például a növényi kártevők.

Meskó Attila szerint szemléletváltással, a mindennapokban megnyilvánuló takarékossággal is lehet tenni a globális felmelegedés ellen.