A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

Brüsszel az új energiaválságot nem elsősorban csővezetékek és tankerek drámájaként, hanem a versenyképességet romboló ársokként írja le: Európa importált fosszilis függősége minden geopolitikai rezdülésnél azonnal a számlákban és a termelési költségekben jelentkezik. Az Európai Bizottság rövid távon koordinált, célzott védőintézkedésekkel tompítaná az ütést, miközben azt üzeni, hogy az általános, mindenkire kiterített támogatási modellek – a magyar rezsicsökkentés logikája – túl drágák és rosszul céloznak egy újabb árhullámban. A tartós kiutat gyorsított tisztaenergia-termelésben, villamosításban, hálózatfejlesztésben és energiahatékonyságban látják, mert az áramtermelés „tisztulása” önmagában még nem húzza ki a fűtést, a közlekedést és az ipari hőt az olaj–gáz szorításából. A tét végső soron az, hogy Európa a következő sokkot ismét támogatásokkal próbálja-e túlélni, vagy a válságot egy kevésbé sérülékeny energiarendszer felé toló kényszerré tudja-e formálni.