Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

A pszichopata előtt hiába sikít az ember

A pszichopaták agya nem úgy működik, mint a többi emberé: kisebb az aktivitás az agyuknak abban a részében, amely az arcra kiülő emberi érzelmek felismeréséért felelős. Különösen kevéssé reagálnak a félelmet tükröző arcokra - derült ki brit kutatásból. A tudósok szerint ez részben megmagyarázhatja a pszichopaták viselkedését.

A pszichopata bűnözők agresszív emberek, antiszociális viselkedéssel és az érzelmi empátia teljes hiányával. A legszörnyűbb bűntettek elkövetésére is képesek, anélkül, hogy bármiféle bűntudatot, vagy megbánást éreznének.

A Kings College London Pszichiátriai Intézetének kutatói azt az elméletet tesztelték, miszerint azért nem mutatnak empátiát a pszichopaták, mert nem ismerik fel a félelem és a fájdalom megnyilvánulásait.

A kísérletek során hat pszichopatának és kilenc egészséges önkéntesnek különböző érzelmeket tükröző emberi arcokról készült képeket mutattak.

A boldog arckifejezésekre megnövekedett aktivitás jelentkezett az agy arcfelismerésért felelős részein mind az egészséges, mind a pszichopata kísérleti alanyoknál. Utóbbiaknál azonban kisebb volt a növekedés.

A félelmet tükröző arcoknál ugyanakkor a pszichopaták agyi aktivitása csökkent ahhoz képest, mint amit semleges arcoknál produkált az agyuk, míg az egészséges önkénteseknél ugyanolyan emelkedés volt tapasztalható, mint a boldogságot sugárzó arcoknál.

A kutatók szerint az a tény, hogy a félelem és a fájdalom jeleit nem ismerik fel, és így azokra nem is reagálnak a pszichopaták, megmagyarázhatja, hogy miért nem működik náluk a másoknak fájdalmat okozó viselkedés blokkolása.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×