Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Döbbenet: rappelnek a belvárosi madarak

Jobban szeretik a macho rappet a dallamos country-zenénél a belvárosi madarak, derült ki a hollandiai Leiden Egyetem kutatásából. A Current Biology nevű lapban megjelent tanulmányban a kutatók azt állítják, hogy az európai nagyvárosi galambok és cinegék, sokkal gyorsabban, szaggatottabban és élesebb hangon trilláznak, mint vidéki társaik.

Rap a country ellen - így foglalhatók össze holland kutatók madártani megállapításai. Érdesebb és szerfelett újszerű hangzásuk a kutatók szerint azért alakult ki, hogy a városi hangzavarban is fel tudják kelteni a nőstények figyelmét.

Az énekesmadaraknál ugyanis csak a hímek dalolnak, a városi egyedek ma már sokkal rövidebb és élesebb hangokat adnak ki, a természetes környezetükben élő társaiknál. A tíz európai országra kiterjedő kutatás szerint például, minden nagyvárosban átalakult a széncinegék éneke.

A dallamformában is innovatívabbak az urbánus dalnokok. Míg a tradicionális vonalat követve az erdei madarak csak két-három hangjegyet kombinálnak össze, addig a városi dzsungelben élő társaik akár tucatnyit is használnak.

A rekordot jelenleg egy rotterdami cinege tartja, aki 16 hangjegyből álló dalát a brake-zene ritmusában adta elő. A tudósok szerint már akkora a különbség a vidéki és a városi egyedek között, hogy lassan két különböző fajról is beszélhetünk.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×