Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Hárspataki Gábor (pirosban) küzd az amerikai Thomas Scott ellen a férfi karatésok -75 kilogrammos súlycsoportjának selejtezőjében a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpián a Nippon Budokan arénában 2021. augusztus 6-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Nézze meg az utolsó pillanatban bevitt fejrúgást, ami magyar elődöntőt hozott – videó

Hárspataki Gábornak Nisimura Ken ellen győznie kellett az elődöntőért, de hátrányban volt az utolsó másodpercekben. Aztán...

...beindult a magyar karatéka utolsó csoportmeccsén a 75 kg-osok között.

Japán ellenfele kihátrált a tatamiról, de még éppen befért térben és időben is a meccsbe Hárspataki Gábor fejrúgása, amivel 0–1-ről 3–1-re fordította meg a mérkőzést.

Ezzel pedig 2 győzelemmel, 1-1 döntetlennel és vereséggel csoportelsőként bejutott az elődöntőbe, és már biztosan érmes.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×