Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson

Botrányt okozott a polgármester harapása

Bocsánatot kellett kérnie a nagojai polgármesternek, miután megharapta az egyik győztes softballjátékos aranyérmét.

Nagojában fogadást rendeztek a városból származó softballjátékos, Goto Miu tiszteletére, aki a japán válogatottal az Egyesült Államokat legyőzve lett aranyérmes az olimpián.

A sportoló a polgármester, Kavamura Takasi nyakába akasztotta az aranyérmet. A politikus először azt mondta, hogy nehéz a medál, majd lehúzta maszkját, és mosolyogva bele is harapott, ahogy 1992-ben a birkózó Farkas Péter a barcelonai dobogón. Mindehhez persze nem kérte Goto Miu engedélyét.

A polgármester tettén sokan felháborodtak.

"Én annyira vigyáztam, hogy meg se karcoljam az érmet. Gotónak túl nagy szíve van, én sírtam volna" – mondta a cselgáncsozó Takato Naohisa, aki szintén aranyérmes lett Tokióban.

Ota Juki, aki vívásban szerzett érmet, azt mondta, a polgármester tiszteletlen volt, hiszen a sportolóknak rengeteg szabályra kell figyelniük a járvány miatt, maguk teszik a nyakukba az érmet, ezek után elfogadhatatlan.

A városházára több ezer panasz érkezett, ezek után Kavamura bocsánatot kért: "Megláttam az érmet, amit annyira csodálok, és ösztönösen cselekedtem. Bemocskoltam az évek kemény munkájának szimbólumát, amiért bocsánatot kérek."

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×