Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke látható televízióképernyőkön az olimpiai médiaközpontban 2021. július 20-án. A világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpia július 23-án kezdődik.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Orosz sportolók Tokióban: „a kollektív büntetés sosem jó megoldás”

Az orosz sportolók a tokiói nyári olimpián sem az ország zászlaját, sem a himnuszát nem használhatják, ugyanakkor az orosz nemzeti lobogó színeit megjeleníthetik a ruházatukon. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség 2015 novemberében lezárult vizsgálata feltárta az orosz sportolók államilag támogatott doppingolási rendszerét, ami miatt sokan a teljes orosz csapat kizárását követelték. A kollektív büntetés sosem jó megoldás – nyilatkozta az InfoRádiónak a korábbi sportszakállamtitkár.

Az orosz sportolók, ha nem is egészen a hazájuk, de azért az Orosz Olimpiai Bizottság színeiben indulhatnak majd Tokióban is, ahogyan arra már a legutóbbi riói ötkarikás játékokon is sor került. Az InfoRádiónak nyilatkozó Elbert Gábor emlékeztetett, esetükben a korábbi megfogalmazás úgy szólt, hogy független sportolók Oroszországból. A korábbi sport-szakállamtitkár hozzátette, mindez nem egyedi a sportesemény történetében, hiszen már korábban is voltak olyan sportolók, akik az eredeti tervek szerint nem a saját országuk, hanem az olimpia hivatalos zászlaja és himnusza alatt álltak volna dobogóra. A három bojkottált (1976, 1980 és 1984) olimpiák közül a moszkvain – amelyet kisgyerekként követettet figyelemmel – mindez egészen addig működött, amíg az egyik ausztrál úszó aranyérmet nem nyert, majd nem volt hajlandó addig a dobogóra állni, amíg nem kerítettek egy alusztál zászlót és játszották be az országa himnuszát – idézte föl.

„Nyilván ez ott egy önálló döntés volt, nem pedig egy büntetés következménye, tehát nem valószínű, hogy hasonló előfordulhat majd Tokióban.”

Elbert Gábor azt viszont nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az olimpiai ötkarikai mögött valamennyire megjelenjenek az orosz nemzeti színek.

Feltételezése szerint egy–egy orosz győzelem esetén majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság himnusza fog felcsendülni, de annak lehetőségét sem zárná ki, hogy mindez menet közben alakuljon. Ugyanis, mint arra rámutatott, minden egyes orosz sportolót külön–külön vizsgáltak, hogy volt-e köze a központilag szervezett doppingoláshoz, és csak azok kaphattak engedélyt a tokiói indulásra, akik esetében ez nem mertül föl. Következésképp

ezek a sportolók tisztán készültek és versenyeztek mostanáig, tehát nem kizárható, hogy végül valamiféle kompromisszum szülessen.

Elbert Gábor szerint nagyon nehéz kérdés, hogy vajon csak egy kiskapu, hogy az orosz sportolók ott lehetnek Tokióban, vagy egy sportszerű hozzáállás, hiszen már a riói olimpia előtt is sokan azt követelték, hogy zárják ki őket az indulásból. Szerinte, aki benne van az élsportban, annak a részéről

naivitás azt gondolni, hogy csak az orosz sportolók doppingolnak,

biztosra veszi, hogy valamiféle politikai háttérrel is bír az ügy, és „nem feltétlen arról szól, hogy az oroszok ügyetlenek voltak, az összes többi ország pedig ügyes”. Kiemelte: mindenkor nagyon fontos, hogy az ártatlan és sportszerűen készülő sportoló ne bűnhődjön azért, mert politikusok, sportvezetők, vagy tőlük teljesen független személyek hibáznak, bűncselekményt követnek el, és vétenek a sport szellemisége ellen. „A történelem azt mutatja, hogy a kollektív büntetés sosem jó megoldás, ugyanakkor nyilván nem lehet a sportban sem mindig csak egy embert büntetni” – utalt a korábbi sport-szakállamtitkár a csapatsportokra. Végezetül megismételte: attól a sportolótól, aki tisztességesen készül és versenyez, más ember hibája vagy bűne miatt nem szabad elvenni az olimpiai szereplés lehetőségét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Az MBH Bank másodlagos nyilvános részvényértékesítéssel kívánja tovább erősíteni tőzsdei pozícióját, szándékai szerint rövidtávon a BUX index meghatározó szereplőjévé válna. A cél, hogy intézményi- és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó alternatívát kínáljanak, mind a várható osztalékhozam, mind az árfolyamnyereség szempontjából. Az értékesítés nagy sikerrel zajlott: a jelentős érdeklődés miatt a lakossági részvényigénylési időszakot 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is kellett állítania a banknak, december 12-e délig pedig az intézményi befektetők ajánlatait várta bank. A Portfolio Krizsanovich Pétert, az MBH Bank Stratégiáért és Pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte a papírok várható likviditásáról, a tőkearányos megtérülés javítására vonatkozó ambiciózus célokról, illetve arról, hogy milyen következményeket von maga után a bankadó növelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×