Sportvezetőként, edzőként Ön szerint milyen szakmai érdekességeket tartogatott az EB döntő?
A nagyon fontos mérkőzések veszélye, hogy a játékosok nem a dolgukkal foglalkoznak, nem futballoznak, nem játszanak, hanem áhítoznak a győzelemért. Hogy emiatt vagy valami más miatt, de egyértelmű, hogy a franciák nem az előző meccseken látott színvonalon játszottak. Függetlenül a portugálok teljesítményétől a franciák saját maguknak tehetnek szemrehányást, hiszen aki egy német csapat ellen vagy más korábbi meccsen tud úgy játszani, ahogy ők játszottak, nem szabad, hogy visszaessen a teljesítmény: az előzőekhez képest körülbelül 60-70 százalékon játszottak. Ami sokkal érdekesebb, hogy Ronaldo sérülése levette a felelősséget a portugálok válláról. Benne volt a pakliban, hogy egyszer egy szép góllal betalálnak.
Mit mondhat egy edző a csapatának, amikor mint most, Ronaldo sérülésével a legjobb emberüket elvesztik?
Azt mondhatta – pláne, ha Ronaldo nem hallotta – hogy ez a csapat állandóan csak őróla szól, itt az alkalom, hogy megmutassátok, ez nem indokolt. Sokszor láttunk már ilyet, hogy amikor egy csapat elveszíti a legjobbját, olyan gátak szabadulnak fel a játékosokban – egyfelől azért mert nincs vesztenivalójuk, másfelől azért, mert a játékosok nagyobb teret kapnak, mint szoktak. Azt lehetett látni, hogy borzasztó tudatosan és nagyon nyugodtan játsszák – azt az egyébként igazából semmit. De az edző azért megmutatta, hogy nyerni akar.
Összességében milyen volt ez a torna, és Ön számára mi volt a legemlékezetesebb pillanat?
A legemlékezetesebb pillanatok a magyar-portugálon voltak. Az nyílt sisakos, szép játék volt, amit ott produkáltunk, és a gólok, amiket lőttünk, nagyon szórakoztató volt.
A mostani Európa-bajnokság tanulsága szerintem az, hogy vissza kellene térjenek a 16 csapatos, vagy inkább a 32 csapatos játékhoz. Szerintem az, hogy egy csoportból három juthat tovább, ellaposította a csoportmeccseket, a kiki meccsekben pedig mindig benne van az, hogy 0:0-ra és 11-esre játszanak a csapatok. Az kivédhetetlen, hogy kiki meccseken optimálisan a fele jó meccs, a másik fele pedig unalmas. Az a tanulság, hogy szerintem ez a formula nem jó.