A Magyar Labdarúgó Szövetséget 2010 óta vezető Csányi Sándort májusban újabb öt évre választották meg a szervezet elnökének. A FIFA alelnöki posztját is betöltő sportvezető a Nemzeti Sportnak adott nagyinterjút, amelyben egyebek mellett beszélt az 5/1-es szabály bevezetéséről, Marco Rossi munkájáról, a magyar válogatott vb-selejtezős esélyeiről és a Ferencvárossal való vitáiról is.

Csányi Sándor az interjúban közölte: a közeljövőben az Egyesült Államokból, Ausztráliából vagy Argentínából is érkezhetnek játékosok a magyar válogatottakba. Megerősítette, hogy külön stáb dolgozik a magyar gyökerű külhoni vagy akár távoli kontinensen nevelkedő, esetleg honosítható futballisták felkutatásán.

„Továbbra is fontosnak tartjuk a hazai játékosok képzésének fejlesztése mellett a külföldön élő és játszó magyar, magyar származású, hátterű fiatalok feltérképezését és meghívását a korosztályos válogatottakba. Neveket és klubokat azért nem említek, mert ezen a terepen is versenyhelyzet van” – fogalmazott az MLSZ elnöke.

Mint mondta, továbbra is elsődleges szempont, hogy a futballista maga is akarjon a magyar válogatott tagja lenni. Ebben pozitív visszacsatolás, hogy az utóbbi időszakban már meghívott 10-15 fiatal játékos jónak ítélte meg a szakmai körülményeket, örömmel és büszkén húzta magára a címeres mezt.

„Ma már ott tartunk, hogy játékosmegfigyelő-rendszerünk az egész világra kiterjed, több mint harmincezer nevet vizsgáltunk korábban számítógépes algoritmus segítségével is.

Senki ne lepődjön meg, ha a közeljövőben nemcsak a szomszédos és különféle európai országokban, hanem azokon kívül felnövő magyar játékosok tűnnek fel a csapatainkban, akár az Egyesült Államokból, Ausztráliából vagy éppen Argentínából érkezve” – magyarázta az OTP elnöke.

A magyar válogatott az ősszel kezdődő világbajnoki selejtezősorozatban Írországgal, Portugáliával és Örményországgal találkozik. Az esélyekkel kapcsolatban Csányi Sándor úgy fogalmazott: a Nemzetek Ligáját megnyerő, jelenleg Európa legerősebb csapatának számító portugálok ellen is törekedni kell a pontszerzésre, ugyanakkor hozzátette: „nem reális elvárás a portugálok megelőzése, a pótselejtezőt érő második hely viszont az”.

A sportvezető kifejtette: nincs egyszerű helyzetben a válogatott, de nagy sikernek tartaná, ha 1986 után sikerülne a három Európa-bajnoki kijutást megkoronázni egy világbajnoki részvétellel. „Már most készülni kell a Nemzetek Ligájában az A-osztályba való visszatérésre, és utána a sorozatban negyedik Eb-kijutásra” – jegyezte meg.

Töretlen a bizalom Marco Rossi iránt

Marco Rossi eddigi tevékenységéről azt mondta, már akkor is nagyot alkotott, amikor 2017-ben meglepetésre megnyerte a magyar bajnokságot a rendre több saját nevelésű akadémistával felálló Honvéddal. „Azért is állok ki mellette, mert az eredményesség mellett mindvégig fontos szempontnak tekintette a fiatal játékosok beépítését, bátran nyúl NB I-es labdarúgókhoz, és ezzel példát is mutat” – emelte ki az olasz szakember erényeit. Csányi Sándor szerint az elmúlt három évben a keret folyamatos átalakuláson ment keresztül. Úgy véli, a jó csapategység megtartása a változó összetételben, a hosszú ideig tartó sérülések, a meghatározó játékosok kiöregedése, a tehetséges fiatal, de még nem elég tapasztalt játékosok beépítése, a keret hierarchiájának újrarajzolása sohasem egyszerű feladat, de szerinte Marco eddig mindig megoldotta.

Az 5/1-es szabály nem zsarolási szándékkal született

Az interjúban szóba került az is, hogy az MLSZ minden korábbinál radikálisabb lépésre szánta el magát azzal a döntésével, hogy a 2026/2027-es szezontól csapatonként egyszerre öt magyar játékosnak kell a pályán lennie a bajnoki meccseken, közülük egy 21 éven alulinak. Mint mondta, a céljuk egyértelmű: a magyar játékosok és sportszakemberek foglalkoztatásának növelésére törekszenek, illetve ezen keresztül a magyar labdarúgás és a különböző magyar labdarúgó-válogatottak eredményességének erősítésére. Csányi Sándor szerint

a klubok túl óvatosak, így nem biztosítanak lehetőséget a fiataloknak, valamint túl nagy keretekkel dolgoznak, ami általános mérkőzéshiányhoz és belső konfliktushoz vezet.

„Zsarolásról pedig szó sincs, ösztönzésről inkább, hiszen az eddigi előírások betartásáért a következő idényben is jár az eddigi központi juttatás a csapatoknak, ha azonban megfelelnek ezeknek az új feltételeknek, akkor extra bevételekhez juthatnak” – tette hozzá.

Csányi Sándor azzal indokolta a szövetségi elvárásokat, hogy a klubtulajdonosok többsége nagy részben központi forrásból finanszírozza csapatát, az MLSZ részéről így hiba lenne, ha ezt nem kötnék a magyar futball stratégiai érdekeihez.

Az új szabályozást élesen bírálta Kubatov Gábor, az FTC elnöke, továbbá a Magyar Kupa-döntő jegyértékesítése miatt is nézeteltérés alakult ki a rekordbajnok és az MLSZ között. Az FTC vezetősége nemrég közölte: nem fizeti ki a fegyelmi bizottság által a kupadöntő miatt kirótt büntetést sem. Csányi Sándor erre reagálva azt mondta, nem akar belemenni „értelmetlen, egyéni érdekeket szolgáló” nyilvános vitába, megvédte a saját jegyértékesítési rendszerüket , és megjegyezte, hogy bár a Ferencváros élhetne azzal, hogy kitiltja a szurkolókat és így tesz rendet a lelátón, az MLSZ-elnök jelenleg csak négy ilyen emberről tud, aki nem járhat az FTC meccseire.

A Paks–FTC MK-döntő kapcsán kitért a személyét érintő verbális támadásokra is. „A Ferencváros ultrái édesanyámról is megemlékeztek nem éppen pozitív kontextusban. Még ha nem is a Ferencváros elnöke, a Facebookon igen aktív Kubatov Gábor szervezte ezt a gyalázkodást, talán akkor is joggal vártam volna el, hogy mint a klub első embere és az egyik politikai párt vezető személyisége – aki egyébként a nyilatkozatai szerint száműzni szeretné az obszcenitást a lelátókról – elhatárolódjon ettől a megnyilvánulástól. Az, hogy ezt nem tette meg, meggyőződésem szerint nem csak az ő, de a klubja és a politikai közössége szégyene is” – fogalmazott Csányi Sándor.