Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Vigvári Vendel (b) és a szerb Radomir Drasovic a BENU férfi felkészülési vízilabdatorna Magyarország - Szerbia mérkőzésén a margitszigeti Hajós Alfréd uszodában 2025. június 29-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Győzelem az örök rivális ellen

A magyar férfi vízilabda-válogatott 13-12-re legyőzte az olimpiai bajnok szerb együttest a margitszigeti BENU Kupa felkészülési torna vasárnapi zárónapján és a második helyen végzett.

A nyitónegyed összesen nyolc gólt hozott egyenlő eloszlásban, a második játékrészt azonban fölényesen nyerte Varga Zsolt csapata. A harmadik negyed közepén már öt góllal is vezettek a magyarok, de az örök rivális szerbek innen is visszakapaszkodtak, a záró felvonásban ki is egyenlítettek, de mivel Burián Gergely hajrában szerzett góljára már nem érkezett válasz, magyar siker lett a vége.

A BENU Kupa első két napja után mindegyik résztvevő csapatnak egy-egy győzelme volt, s miután vasárnap reggel

a spanyolok megverték Montenegrót, ők nyerték tornát

a hazaiak és a montenegróiak előtt. A szerbek lettek a negyedikek.

A magyarok július 12-én Ausztrália ellen játsszák első mérkőzésüket a szingapúri világbajnokság csoportkörében, majd Japánnal és Spanyolországgal találkoznak. Az utazó csapatot kedden hirdeti ki a szövetségi kapitány.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×