Még nem tudja Lőw Zsolt, hogy hol és milyen pozícióban folytatja szakmai pályafutását az után, hogy az elmúlt években európai topkluboknál dolgozhatott Thomas Tuchel mellett. A magyar szakember másodedzőként Bajnokok Ligáját, Európai Szuperkupát és klubvilágbajnokságot nyert a Chelsea-vel, illetve a Paris Saint-Germainnél és a Bayern Münchennél is világsztárokkal dolgozhatott együtt. Lőw Zsolt a Sport Forum Hungary kétnapos sportkonferencia egyik meghívott vendége volt a Puskás Arénában, és az InfoRádiónak is interjút adott.

Mivel tölti az idejét mostanában? Mivel telik a szezonja?

Elsősorban azzal, hogy reflektálok. Megpróbálom feldolgozni, megérteni, elemezni mindazt, ami az elmúlt tizenkét évben velem történt. Próbálok egy kicsit tisztulni, kiugorva az eddigi mókuskerékből. Igyekszem minél több időt szentelni a családomnak. Pihentem, nyaraltam velük, ezzel visszaadom azt az időt a gyerekeknek, amit az elmúlt évek elvettek tőlük. Most a labdarúgástól egy kicsit eltávolodva talán reálisabb képet kapok arról, mi történt velem az elmúlt időszakban, és melyik lehet az az út, amelyen majd tovább szeretnék menni.

Melyik volt a legkedvesebb emléke, illetve melyik élmény volt kevésbé kellemes önnek ebből az időszakból?

Mindegyik emlék kellemes, mindegyik valami másért. Mindenhol nagyon jól éreztem magam edzőként, és a családom is nagyon jól érezte magát az eddigi állomáshelyeimen. Mindegyik fejezetnek megvolt a létjogosultsága az életemben, és mindegyik fejezet építette a karrieremet, de nemcsak a karrieremet, hanem engem mint embert is. Egyik emlékemet sem becsülném le, nem adnék negatív jelzőt ezeknek a tapasztalatoknak. Ez így volt kerek. Most ez egy olyan időszak, amikor végre tizenkét év és több mint ötszáz mérkőzés után tudok egyet fújni, és pihenni. Ez egy nagyon jó időszak arra, hogy átgondolhassam a hogyan továbbot.

Mennyire tartja a kapcsolatot Thomas Tuchellel? Esetleg szóba került, hogy a későbbiekben még együtt dolgozzanak?

Elképzelhető, hogy a későbbiekben is együtt fogunk dolgozni, ezt nem vetném el. Most úgy gondoltuk mind a ketten, hogy egy kicsit megállunk, és külön utakon folytatjuk. Aztán lehet, hogy az élet újra összehoz majd minket, hiszen rendkívül sikeresen dolgoztunk együtt, 13-14 trófeát nyertünk együtt. Ezt a múltat nem lehet kitörölni. A jó barátság természetesen megmarad közöttünk, aztán majd meglátjuk, mit hoz a jövő.

Visszatérő kérdés, hogy lenne-e kedve vezetőedzőként dolgozni. Ebben gondolkodik most?

Nem döntöttem el. Attól függ, milyen lehetőségek adódnak. Hál' Istennek vannak lehetőségek, és rengeteg irányba el lehetne elindulni. Ebben a kereszteződésben azonban nem csak három-négy kivezető út van, hanem akár négy-öt is. Ebben a helyzetben kell eldöntenem, hogy mi legyen az utam, mi legyen az én irányom. Ebben bármi benne lehet. Nem a közvélemény nyomására szeretnék dönteni és nem a közvélemény elvárásainak akarok megfelelni, hanem elsősorban magamnak és a családom terveinek. Ez a szempont mindenféleképpen fontos lesz a következő nagy döntésemnél.

Mennyire szeretné tartani azt a képet, ami eddig kialakult önről? Nagyon kemény edzői magatartást nem nagyon láthattunk eddig öntől. A jövőben változtathat ezen?

Nem, ez valóban nem jellemző rám, és a jövőben sem lesz. Az én karakterem nem erről szól. Én mindig megfelelő szenzitivitással, megértéssel és kompromisszumkészséggel álltam a helyzetekhez és az emberekhez. Bármilyen pozícióba is kerülök a jövőben, ezen én nem fogok változtatni. Emberileg már nem fogok változni, nem is szeretnék. Rossz fiú biztos nem leszek.

Ami a magyar futball 2024-es évét illeti, voltak megtorpanások. A magyar válogatottnak akadtak nehéz pillanatai a nyári Európa-bajnokságon és ősszel is. Sajnos horrorisztikus jelenetek is voltak egyes meccseken, elég Varga Barnabás sérülésére vagy Szalai Ádám rosszullétére gondolni. Mennyire követte figyelemmel a történteket, és milyen képe van a magyar futball idei évéről?

Teljes mértékben figyelemmel követem. Minden csapat életében előfordul egy-egy olyan periódus, amikor egy nagyon hosszú veretlenségi sorozat után valami megtörik vagy megszakad. Ez sokszor együtt járhat pici megtorpanásokkal. A magyar labdarúgás egészét nézve nagyon pozitívan tekinthetünk vissza az elmúlt évekre, hiszen rendkívül szép élményekkel gazdagodtunk, rengeteg örömet okozott nekünk a magyar válogatott, és minden hazai mérkőzésen csurig megtelt a Puskás Aréna. Erre nagyon büszkék lehetünk. Ami pedig Varga Barnabással és Szalai Ádámmal történt, az sajnos a futball része, ez benne van a sportágban. Természetesen az a legfontosabb, hogy egészségesek legyenek. Ilyen esetek előfordulnak, és nagyon boldog vagyok, hogy végül jól jöttünk ki mindkét sajnálatos szituációból. Az a leglényegesebb, hogy mindketten teljes értékű életet tudnak élni, és továbbra is a magyar labdarúgást fogják szolgálni.

Ön szerint jelenleg melyik a legerősebb futballklub világszinten?

A Real Madrid mögött továbbra is valami elképesztő erő és energia van, még akkor is, amikor adott esetben nem is játszik jól vagy százszázalékosan. Egyszerűen benne van a génjeikben, hogy mindig győzni kell. Néha talán még a játékosaik sem tudják, hogy képesek erre, csak nyernek és nyernek. Még nagyobbat nőttek a szememben a napokban, ugyanis a Puskás Múzeum megnyitóján találkoztam Emilio Butraguenóval, a Real Madrid nemzetközi igazgatójával, aki rendkívül közvetlen volt. Felelevenítettük az egymás ellen játszott 10-12 mérkőzésünket, visszatekintettünk egy kicsit a közelmúltba. Egy nagyon jó beszélgetés után arról győződtem meg, hogy a Real Madrid egy óriási klub, hatalmas erőt képvisel. Eljöttek ennek a fantasztikus múzeumnak a megnyitójára, ezzel tisztelegve legendájuk emléke előtt, és ajándékot hoztak, beszédet mondtak, ami azt jelzi, hogy ápolják a tradíciójukat, a hagyományaikat. Jó látni és megtapasztalni, milyen megbecsüléssel fordulnak az olyan labdarúgók felé, mint amilyen Puskás Ferenc is volt, aki hatalmas lábnyomot hagyott a klubnál. Tisztelik, becsülik, fenntartják az emlékét.

Vasárnap játsszák az Újpest–Ferencváros bajnoki derbit. Mire számít a rangadón? Mit gondol, hosszabb távon felérhet-e az Újpest a zöld-fehérek jelenlegi sikerességi szintjére?

Bár én újpesti gyerek vagyok, és ezer szállal kötődöm az Újpesthez, nagyon örülök a Fradi sikereinek. Nyilvánvaló, hogy sokkal fontosabb számomra, hogy fejlődjön az újpesti klub, a magyar labdarúgás számára viszont az volt fontos az elmúlt években, hogy a Ferencváros elinduljon egy felfelé ívelő pályán. Nagyon jó munkát végeztek a Fradinál, nagyon szép eredményeket értek el. Most pedig végre Újpesten is megnyílt a lehetőség arra, hogy új alapokra helyeződjön az egész klub, és újra egy jó csapat kovácsolódhasson össze. Remélem, újra sok-sok örömben lehet majd része az újpesti közönségnek. Én azt vallom, a magyar futballnak szüksége van egy erős Ferencvárosra és egy erős Újpestre, mert egymást húzzák. Nyilván azért el kell telni még egy-két évnek, amíg felzárkózhat az Újpest a Ferencváros mellé. Ezt az időt meg kell nekik adni. Igazából országszerte szükség van erős bástyákra, legyen ez Debrecen, Diósgyőr és még említhetnék más, nagy hagyományokkal rendelkező csapatokat is, nem szeretnék senkit kihagyni. Fontos a magyar labdarúgás számára, hogy ezeknél a bástyáknál biztosított legyen a megfelelő anyagi háttér, és jó szakmai munkával erősítsék a bajnokságot.