Infostart.hu
eur:
367
usd:
327.91
bux:
142258.28
2026. október 7. szerda Amália
Milák Kristóf (k) a férfi 100 méteres gyorsúszás előfutama előtt az úszó országos bajnokságon a Duna Arénában 2024. április 9-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Milák remek idővel tért vissza, Hosszú is ízelítőt adott abból, mire képes

Elkezdődött a 126. úszó országos bajnokság, két nagy visszatérővel.

A két olimpiai bajnok közül elsőként a 2016-ban Rióban háromszor aranyérmes Hosszú Katinka mutatkozott be. A 34 éves versenyző, akinek célja, hogy Párizsban ott legyen a hatodik olimpiáján, 200 méter vegyesen 2:16.58 perccel nyerte futamát, amivel összesítésben az első helyen jutott a fináléba. Ezt megelőzően a 2022-es római Európa-bajnokságon láthatta őt legutóbb a közönség, most már édesanyaként tért vissza.

A 200 méter pillangón Tokióban aranyérmes Milák Kristóf (a nyitóképen, középen) hat számban nevezett az országos bajnokságra, elsőként 100 méter gyorson állt rajtkőre. A Honvéd 24 esztendős úszója kiváló, 49.02 másodperces eredménnyel nyerte előfutamát - ez nem sokkal marad el az olimpiai szintidőtől (48.34) -, és megelőzte a szám történetének egyetlen magyar világbajnoki érmesét, a februárban Dohában harmadik Németh Nándort (49.10). Milák ezelőtt legutóbb egy éve, a kaposvári országos bajnokságon versenyezett.

A döntőket 17 órától a Duna World élőben közvetíti.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.

A „tükörkép-molekulákkal” kapcsolatos felfedezésekért járt a kémiai Nobel-díj

Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kutató kapta a kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért”. Eredményeik a kémia (és a gyógyszergyártás) egy nagy rejtélyét oldották meg: két, elsőre egyformának tűnő molekula közül miért csak az egyik működik az emberi szervezetben?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×