Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Unsplash.com

Olimpiai kvóták: óriási téttel bíró eseménynek ad otthont Szeged

Április 25. és 28. között Szegeden rendezik az evezős Európa-bajnokságot és az Európai Olimpiai és Paralimpiai Kvalifikációs Regattát. A Magyar Evezős Szövetség elnöke az InfoRádióban azt mondta, ez lesz minden idők legnagyobb hazai nemzetközi versenye a sportágban. Cseh Ottó reméli, hogy több magyar olimpiai kvóta is születik majd a Maty-éren.

A párizsi olimpiát megelőző egyik legnagyobb téttel bíró nemzetközi evezős versenyre várhatóan 38-40 országból mintegy 1200 résztvevő (sportoló, szakvezető, kísérő) érkezik Szegedre április 25. és 28. között. A regatta alkalmával négy versenyszámban tíz olimpiai kvóta és három paralimpiai versenyszámban három kvalifikációt érő helyezés megszerzésére van lehetőség.

Természetesen a kvóták nagyon-nagyon fontosak, de vigyázó szemeink az Európa-bajnokságon részt vevő versenyzőkön is rajta lesz

– fogalmazott az InfoRádió Ötkarika című műsorában Cseh Ottó.

A 2024-es kontinensviadalnak és a kvalifikációs regattának eredetileg egy olaszországi kisváros lett volna a házigazdája, de egy tavaly februári – sikeres – pályázat révén a szegedi rendezés mellett döntött a Nemzetközi Evezősszövetség. A MESZ már 2011-ben is pályázott az olimpiai kvalifikációs versenyre, de akkor Sevilla városa nyert ellenében – jegyezte meg a szövetség elnöke, hozzátéve: a magyar evezősök előtt nyitva áll a lehetőség, hogy hazai pályán szerezzenek kvótát a párizsi ötkarikás játékokra.

Cseh Ottó jelezte, a kvótaszerzés evezésben „nagyon nehéz”. Hazánk öt egységben képviselteti magát; a legtapasztaltabb versenyző Pétervári-Molnár Bendegúz – Rio és Tokió olimpikonja –, aki már eddig is nagyon komoly eredményeket ért el, és most is kvótát szerezhet. „De nem mondanánk le az összes többi magyar versenyző esélyéről sem” – tette hozzá.

A szakember érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy az egypárevezős számban az első három helyezés ér kvótát – a nőknél ez a kihívás vár Gadányi Zoltánára is. A könnyűsúlyú kétpárevezősök esetében az első és második helyezett, a paraevezősöknél – a PR1 kategóriában – csak a győztes örülhet.

Fontos üzenetnek tartják egyébként, hogy együtt, egy pályán versenyeznek majd az épek és a fogyatékossággal élők.

A Magyar Evezős Szövetség 2023-ban alkotta meg a 10 éves stratégiáját, aminek számos pillére van, köztük a versenysport, utánpótlássport, egyetemi sport, valamint a tengeri evezés is, miután a 2028-as Los Angeles-i olimpián szerepel az úgynevezett beach sprint, ami új lehetőséget teremt a magyarok számára, hogy megmutassák magukat. A szövetség elnöke utóbbi számot illetően emlékeztetett: a vitorlás szakág már bizonyított, hogy tenger nélkül is lehet eredményesen szerepelni az olimpián, utalva Berecz Zsomborra, aki ezüstérmet nyert Tokióban, „úgyhogy arra készülünk, hogy 2028-ban akár már tengeri evezésben, beach sprintben is kvalifikáljunk.”

A Cseh Ottóval készült teljes interjú az InfoRádió Ötkarika című műsorában hangzott el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×