Infostart.hu
eur:
364.26
usd:
316.12
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Dzsidda, 2024. március 9.Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője (k) vezeti a mezőnyt a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság Szaúdi Nagydíjának rajtja után a dzsiddai utcai versenypályán 2024. március 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ali Haider

Szakíró az F1-es versenynaptár bővítéséről: a pilóták érdekei másodlagosak, a lobbierő dönt

Vámosi Péter, a Motorsport Online főszerkesztője az InfoRádióban azt mondta, a logisztikai teendők és az egyes versenyhelyszínek feltételei, kérései miatt már jelenleg is nagyon megterhelő a Forma–1 menetrendje.

Egyes pilóták szerint már jelenleg is túl sűrű a Forma–1-es versenynaptár, a sorozat vezetői ugyanakkor a további bővítést sem zárják ki. Idén huszonnégy futamot rendeznek – minden korábbinál többet. „A huszonnégy versennyel senkire sem vagyunk tekintettel. Amikor 2001-ben bemutatkoztam az F1-ben, még csak tizenhét futam szerepelt a naptárban” – mondta nemrég a kétszeres világbajnok Fernando Alonso.

Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője is a nemtetszésének adott hangot. „Az az érzésem, hogy már mostanra is jelentősen átléptük a határt. Bár fiatal vagyok, de biztosan nem fogok még tíz évig huszonnégy versenyen elindulni” – jelentette ki a világbajnoki címvédő.

Stefano Domenicali, a Forma–1 elnök-vezérigazgatója viszont teljesen más véleményen van, és közölte, „akár évi harminc futamot is le tudnánk bonyolítani, mivel óriási az érdeklődés, és sokan várnak arra, hogy rendezők legyenek”.

Vámosi Péter, a Motorsport Online főszerkesztője az InfoRádióban elmondta: már most is „az emberi teljesítőképesség határán van a komplett paddock”, leszámítva az egyes menedzsmentek tagjait, valamint a száguldó cirkusz irányítóit, akik megfogalmazása szerint

„boldogan számolnák tovább a pénzüket”,

és nagyon úgy tűnik, nem bánnák, ha huszonnégy helyett harminc versenyhelyszínre látogatnának el szezononként.

A szakíró úgy véli, egyes versenyhétvégék már a jelenlegi szisztémában is csak nagyon nehezen kivitelezhetők logisztikailag. Mint fogalmazott, bizonyos istállók örülnek, ha egyáltalán átér a felszerelésük egyik helyszínről a másikra, a futamok pedig ugyancsak kizsigerelik a pilótákat és a csapatok dolgozóit. A nagyobb nemzetközi autós versenysorozatok közül a NASCAR-ban ugyan több mint harminc versenyt rendeznek egy évben, de abban a szériában egy országon vagy egy kontinensen belül vándorolnak a csapatok, szemben a Forma–1-gyel, melynek mezőnye gyakorlatilag az egész világot bejárja.

Vámosi Pétert nem lepte meg a pilóták reakciója, ugyanis a rengeteg utazás évről évre nagyon kimeríti őket, miközben bizonyos kötelezettségek miatt számos egyéb programon, eseményen is részt kell venniük a versenyhelyszíneken. Úgy véli, nem véletlen, hogy Fernando Alonso az egyik „nagy hangadó” a tiltakozók között, ő ugyanis a karrierje elején ahhoz volt hozzászokva, hogy 16-17 versenyen áll rajthoz egy-egy szezonban.

Jöhet a rotációs futamrendezés?

Már felmerültek olyan ötletek is, hogy egyes európai versenyhelyszínek évente váltanák egymást, ami azt jelentené, hogy például az egyik évben Osztrák Nagydíjat rendeznének, a következő esztendőben pedig Magyar Nagydíjat, és hasonló rotációban várnák a mezőnyt évről évre a Benelux államok is az egyik új elgondolás szerint.

Vámosi Péter elmondta: a Forma–1 Nagy-Britanniából indult világhódító útjára, a történelmi középpontja alapvetően Európa, és úgy gondolja, a sorozat „európai gondolkodásmódú”, a versenynaptár bővítését preferálók azonban mégis inkább

újabb egzotikus helyszínekre vinnének versenyeket, amit szerinte „nem kellene erőltetni”, és talán már „a közönség is unja” ezt a terjeszkedést.

Az F1 vezetőinek terveivel ellentétes irányt mutat, hogy bizonyos rendezők nagyon ragaszkodnak a már jól megszokott versenyidőpontokhoz, nem akarnak változtatni ezeken. Sokan követelik, hogy az egymáshoz közeli helyszínek nagyjából azonos időszakban rendezhessenek futamokat, mert így nem kellene néhány napon belül órási távolságokat megtenniük a csapatoknak.

A lobbierő és a tárgyalási technika dönt

Vámosi Péter a kanadaiakat hozta fel példaként, akik nem hajlandók tágítani a júniusi időponttól, mert onnantól számítják a nyarat, és akkor számíthatnak a legtöbb fizető nézőre. Csakhogy ugyanebben az időszakban több európai ország is rendez vagy rendezne a jövőben futamot, és Barcelonából vagy Imolából átruccanni Montrealba nem kis időt, energiát vesz igénybe – főleg ha utána ismét egy európai verseny következik a programban. „Ez így teljesen felesleges csavar, de a kanadaiak jól tudnak lobbizni és a saját hagyományaikra építenek” – jegyezte meg a szakíró.

Mint mondta, a Hungaroring is sokáig azt preferálta, hogy nyárzáró futamot akar a nagy nyári pihenő előtt, de ma már ezt sem lehet mindig megoldani a folyamatosan bővülő versenynaptár és az új jelentkezők miatt.

„Van egy-két versenyhelyszín, melynek képviselői jól tárgyalnak és így érvényesíteni tudják elképzeléseiket”

– fogalmazott Vámosi Péter.

Hozzátette: minden ilyen apróságot, érvet figyelembe kell venniük az illetékeseknek az adott év versenynaptárának összeállításakor – ráadásul mindezt úgy, hogy közben „minden jól fizető és kevésbé jól fizető promóter elégedett legyen”. Úgy látja, a rendszer egyelőre jól működik, hiszen Max Verstappen dominanciája és a versenyek „kiszámíthatósága” ellenére továbbra is rengetegen kíváncsiak a Forma–1-re, sok jegyet adnak el a rendezők, vagyis a sorozat prosperál.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×