Infostart.hu
eur:
369.14
usd:
328.18
bux:
139919.21
2026. október 2. péntek Petra
Dzsidda, 2024. március 9.Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője (k) vezeti a mezőnyt a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság Szaúdi Nagydíjának rajtja után a dzsiddai utcai versenypályán 2024. március 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ali Haider

Szakíró az F1-es versenynaptár bővítéséről: a pilóták érdekei másodlagosak, a lobbierő dönt

Vámosi Péter, a Motorsport Online főszerkesztője az InfoRádióban azt mondta, a logisztikai teendők és az egyes versenyhelyszínek feltételei, kérései miatt már jelenleg is nagyon megterhelő a Forma–1 menetrendje.

Egyes pilóták szerint már jelenleg is túl sűrű a Forma–1-es versenynaptár, a sorozat vezetői ugyanakkor a további bővítést sem zárják ki. Idén huszonnégy futamot rendeznek – minden korábbinál többet. „A huszonnégy versennyel senkire sem vagyunk tekintettel. Amikor 2001-ben bemutatkoztam az F1-ben, még csak tizenhét futam szerepelt a naptárban” – mondta nemrég a kétszeres világbajnok Fernando Alonso.

Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője is a nemtetszésének adott hangot. „Az az érzésem, hogy már mostanra is jelentősen átléptük a határt. Bár fiatal vagyok, de biztosan nem fogok még tíz évig huszonnégy versenyen elindulni” – jelentette ki a világbajnoki címvédő.

Stefano Domenicali, a Forma–1 elnök-vezérigazgatója viszont teljesen más véleményen van, és közölte, „akár évi harminc futamot is le tudnánk bonyolítani, mivel óriási az érdeklődés, és sokan várnak arra, hogy rendezők legyenek”.

Vámosi Péter, a Motorsport Online főszerkesztője az InfoRádióban elmondta: már most is „az emberi teljesítőképesség határán van a komplett paddock”, leszámítva az egyes menedzsmentek tagjait, valamint a száguldó cirkusz irányítóit, akik megfogalmazása szerint

„boldogan számolnák tovább a pénzüket”,

és nagyon úgy tűnik, nem bánnák, ha huszonnégy helyett harminc versenyhelyszínre látogatnának el szezononként.

A szakíró úgy véli, egyes versenyhétvégék már a jelenlegi szisztémában is csak nagyon nehezen kivitelezhetők logisztikailag. Mint fogalmazott, bizonyos istállók örülnek, ha egyáltalán átér a felszerelésük egyik helyszínről a másikra, a futamok pedig ugyancsak kizsigerelik a pilótákat és a csapatok dolgozóit. A nagyobb nemzetközi autós versenysorozatok közül a NASCAR-ban ugyan több mint harminc versenyt rendeznek egy évben, de abban a szériában egy országon vagy egy kontinensen belül vándorolnak a csapatok, szemben a Forma–1-gyel, melynek mezőnye gyakorlatilag az egész világot bejárja.

Vámosi Pétert nem lepte meg a pilóták reakciója, ugyanis a rengeteg utazás évről évre nagyon kimeríti őket, miközben bizonyos kötelezettségek miatt számos egyéb programon, eseményen is részt kell venniük a versenyhelyszíneken. Úgy véli, nem véletlen, hogy Fernando Alonso az egyik „nagy hangadó” a tiltakozók között, ő ugyanis a karrierje elején ahhoz volt hozzászokva, hogy 16-17 versenyen áll rajthoz egy-egy szezonban.

Jöhet a rotációs futamrendezés?

Már felmerültek olyan ötletek is, hogy egyes európai versenyhelyszínek évente váltanák egymást, ami azt jelentené, hogy például az egyik évben Osztrák Nagydíjat rendeznének, a következő esztendőben pedig Magyar Nagydíjat, és hasonló rotációban várnák a mezőnyt évről évre a Benelux államok is az egyik új elgondolás szerint.

Vámosi Péter elmondta: a Forma–1 Nagy-Britanniából indult világhódító útjára, a történelmi középpontja alapvetően Európa, és úgy gondolja, a sorozat „európai gondolkodásmódú”, a versenynaptár bővítését preferálók azonban mégis inkább

újabb egzotikus helyszínekre vinnének versenyeket, amit szerinte „nem kellene erőltetni”, és talán már „a közönség is unja” ezt a terjeszkedést.

Az F1 vezetőinek terveivel ellentétes irányt mutat, hogy bizonyos rendezők nagyon ragaszkodnak a már jól megszokott versenyidőpontokhoz, nem akarnak változtatni ezeken. Sokan követelik, hogy az egymáshoz közeli helyszínek nagyjából azonos időszakban rendezhessenek futamokat, mert így nem kellene néhány napon belül órási távolságokat megtenniük a csapatoknak.

A lobbierő és a tárgyalási technika dönt

Vámosi Péter a kanadaiakat hozta fel példaként, akik nem hajlandók tágítani a júniusi időponttól, mert onnantól számítják a nyarat, és akkor számíthatnak a legtöbb fizető nézőre. Csakhogy ugyanebben az időszakban több európai ország is rendez vagy rendezne a jövőben futamot, és Barcelonából vagy Imolából átruccanni Montrealba nem kis időt, energiát vesz igénybe – főleg ha utána ismét egy európai verseny következik a programban. „Ez így teljesen felesleges csavar, de a kanadaiak jól tudnak lobbizni és a saját hagyományaikra építenek” – jegyezte meg a szakíró.

Mint mondta, a Hungaroring is sokáig azt preferálta, hogy nyárzáró futamot akar a nagy nyári pihenő előtt, de ma már ezt sem lehet mindig megoldani a folyamatosan bővülő versenynaptár és az új jelentkezők miatt.

„Van egy-két versenyhelyszín, melynek képviselői jól tárgyalnak és így érvényesíteni tudják elképzeléseiket”

– fogalmazott Vámosi Péter.

Hozzátette: minden ilyen apróságot, érvet figyelembe kell venniük az illetékeseknek az adott év versenynaptárának összeállításakor – ráadásul mindezt úgy, hogy közben „minden jól fizető és kevésbé jól fizető promóter elégedett legyen”. Úgy látja, a rendszer egyelőre jól működik, hiszen Max Verstappen dominanciája és a versenyek „kiszámíthatósága” ellenére továbbra is rengetegen kíváncsiak a Forma–1-re, sok jegyet adnak el a rendezők, vagyis a sorozat prosperál.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Új lendület 2027 előtt – Fejérdy Gergely Marine Le Pen pártjának szenátusi sikeréről

Új lendület 2027 előtt – Fejérdy Gergely Marine Le Pen pártjának szenátusi sikeréről

A Marine Le Pen nevével fémjelzett francia Nemzeti Tömörülés történetének eddigi legjobb eredményét érte el a szenátusi választáson: a párt és szövetségesei 15 mandátumot szereztek a felsőházban, így a korábbihoz képest megnégyszerezték képviselőik számát. Hogy milyen hatással lehet a francia belpolitikára az eredmény, arról Fejérdy Gergelyt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdezte az InfoRádió.

„Elvesztette közpénz jellegét” – Döntéseket hozott a vizsgálóbizottság Kósa Lajos és Bánki Erik meghallgatása után

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezte az MNB-törvénynek azt a 2016-os módosítását, amely a jegybanki alapítványok gazdálkodásával kapcsolatban jelentősen megnehezítette volna az adatigényléseket – mondta Bánki Erik volt fideszes országgyűlési képviselő az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság csütörtöki ülésén, amelyen Kósa Lajost, a Fidesz volt frakcióvezetőjét is meghallgatták.
inforadio
ARÉNA
2026.10.02. péntek, 18:00
Boczán Viktor
a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója
Kapott egy újabb ütést a magyar tőzsde, nagyot esett a Mol, zuhant az OTP

Kapott egy újabb ütést a magyar tőzsde, nagyot esett a Mol, zuhant az OTP

Az európai piacokon komolyabb esés bontakozott ma délelőtt ki a bankpapírok vezetésével, majd délre mérséklődtek a mínuszok, de a nap második felében ismét elromolott a hangulat. A BUX is esett, amiben az OTP játszotta a főszerepet, a hazai bankpapír 6 százalékos mínuszban zárt. Az olajár újbóli emelkedése és a több mint 20 éves csúcsra emelkedő amerikai 10 éves államkötvényhozam határozta meg ma a hangulatot a globális piacokon, de holnap fontos amerikai munkaerőpiaci adatok is érkeznek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×