Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
MTI/EPA/Ian Langsdon
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Gyulay Zsolt: ne a sportolót büntessük azért, mert az útlevele orosz

Tovább mélyülhet a sportéletben is az oroszok körüli konfliktus. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke arról is beszélt, hogy a MOB a saját eszközeivel hogyan segíti a magyar sportolók párizsi kvalifikációját.

"Az olimpiai felkészülés nem szenvedhet hiányt. Az a lényeg, hogy mindenki tudjon koncentrálni a kvalifikációs versenyekre" – mondta az InfoRádióban Gyulay Zsolt. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint a krakkói Európa Játékok azért lesz nagyon fontos állomás, mert több sportágban a szereplés olimpiai kvótát fog érni.

Elkezdték meglátogatni a szövetségeket, az eddigi tapasztalatok pozitívak. "Számos olyan esetben tudunk beavatkozni egyes sportágaknál, ahol egy kis segítség is elég ahhoz, hogy egy-két kvótával többet szerezzenek. Van, akinek csak éppen egy edzőtáborozási lehetőség hiányzik, van, akinek éppen csak egy külföldi verseny" – mondta.

Gyulay Zsolt kifejette: azt szeretné felmérni, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság hol tud még segíteni. "Ennél többet a felkészülés érdekében nem tudunk tenni, bár nagyon szívesen tennénk. Azt látom, hogy

mindenki halad a kijelölt útján, hiszen jól megtervezték az utat az olimpiáig"

– jegyezte meg.

A központi téma hetek óta az oroszok, illetve a fehéroroszok olimpiai szereplése. Gyulay Zsolt szerint egyre kaotikusabb a helyzet Európában, mert éppen Lengyelországban dőlt el, hogy a lengyelek nem engedik be az orosz és fehérorosz sportolókat az Európa Játékokra. Eközben a Nemzetközi Vívószövetség a beengedné a sportolókat, így a vívás "veszélybe került" a az Európai Játékokon, vannak ugyanis olyan országok, amelyek hallani sem akarnak az orosz és belorusz sportolók visszaengedéséről.

"Itt érzek nagyon erős kormányzati nyomást a nemzeti olimpiai bizottságokon, és Thomas Bach is ezt hangsúlyozta, hogy ne engedjünk, hiszen nekünk a sportoló az első" – mondta Gyulay Zsolt.

A MOB-elnök visszaidézte, amikor 1980-ban a nyugati országok sportolói nem indulhattak Moszkvában az olimpián, majd 1984-ben ő sem utazhatott a bojkott miatt Los Angelesbe. "Nem követtem el semmit, szerettem volna részt venni az olimpián, küzdeni a dobogóért" – mondta a kétszeres olimpiai bajnok kajakos. Megjegyezte, hogy

mindig a sportoló jár pórul, hiszen a nagypolitika eddig semmit sem ért el se bojkottal, se kitiltással.

Ezért nagyon támogatja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azon irányvonalát, hogy a sportolókat ne büntessék. "Azt a sportoló, aki nem fegyveres testület tagja, nem támogatja a háborút, csak szeretne olimpiára kijutni, ne különböztessük meg azért, mert az útlevele fehérorosz, orosz vagy bármilyen" – mondta Gyulay Zsolt.

A NOB konferenciáján az is elhangzott, hogy csaknem hetven fegyveres konfliktus van ma a világban, de az ukrajnai háború közel van hozzánk, ezért most ez a leghangsúlyosabb.

"A vita csak egyre fokozódik: a lengyelek, az ukránok és a skandináv országok nagyon elszántnak tűnnek, és tényleg veszélynek látom azt, ha NOB ragaszkodik a döntéséhez, akkor a konfliktus csak mélyülni fog" – mondta Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Megújuló energiaforrások Magyarországon: eljött az energiaközösségek ideje

Megújuló energiaforrások Magyarországon: eljött az energiaközösségek ideje

Magyarország megújuló energiatermelése négy év alatt történelmi átalakuláson ment keresztül: a beépített napelemes kapacitás 3 GW-ról több mint 8355 MW-ra nőtt, meghaladva az ország valaha mért legnagyobb villamosenergia-igényét. Az energiatermelés 34,3%-a már megújuló forrásból származik, ám a teljes energiafogyasztásban a megújulók aránya még mindig csak 18,3%, ami jócskán elmarad az uniós átlagtól. A gyors kapacitásbővülés új kihívásokat hozott, a hálózati integráció, az energiatárolás és a visszaszabályozás kérdése mára fontosabbá vált, mint maga a termelés növelése. A következő időszak kulcskérdése az energiamegosztás, az energiaközösségek kiépítése és az intelligens hálózatok fejlesztése lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×