Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Sós Csaba, a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya a római vizes Európa-bajnokságon a Stadio Del Nuotóban 2022. augusztus 15-én.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Sós Csaba: az úszók helyzete inog, Hosszú Katinka is készül

Az energiaválság komolyan érinti a magyar úszósportot, a tervezett versenyekben azonban december 1-jéig nem lesz változás – mondta megkeresésünkre az úszóválogatott szövetségi kapitánya. Arról is beszélt, hogy ebben a sportágban szinte semmilyen szezonbeli kihagyás nem marad következmény nélkül. 

A kapitány arról számolt be, hogy menetrend szerint zajlik az alapozás és készülnek a rövid pályás országos bajnokságra a versenyzők, illetve a két érintett, Jakabos Zsuzsa és Szabó Szebasztián a rövid pályás világbajnokságra.

„De nem lehet elhallgatni, hogy a körülmények bizonytalanok” – fűzte hozzá Sós Csaba. „A COVID miatt nemcsak halasztva volt egy évvel a tokiói olimpia, hanem egy évvel közelebb is került ezáltal a párizsi olimpia. Két éven belül vagyunk,

2023 és 2024 pokoli lesz a torlódó versenyek miatt. Most van tisztán időnk arra, hogy felkészüljünk, reméljük, lesz módunk rá,

és ki tudjuk használni a lehetőséget” – mondta a válogatott szövetségi kapitánya.

Sós Csaba kiemelte, hogy Verrasztó Dávid igen korán munkába állt, „ez kortól független” – utalt arra, hogy a kétszeres vb-ezüstérmes vegyesúszó már 34 éves. A stabil válogatottak elkezdtek dolgozni legkésőbb október elején.

Beszélt Hosszú Katinkáról is: „Nem térnék rá ki külön. Férjhez ment,

a nászút után az ember nem azzal kezdi, hogy akkor hogy áll most a felkészüléssel,

de ő is készül a versenyekre.”

A bizonytalansággal kapcsolatban elmondta, hogy a helyzetet megértik (mármint azt, hogy a felszökő energiaárak miatt több létesítmény bezár a télre, illetve hőmérsékletet csökkentenek a medencevíznél), de abban érdekeltek, hogy a felkészülések zavartalanul folytatódhassanak, hozzátéve, hogy itt nemcsak a felnőtt élversenyzőkről van szó, hanem annál jóval szélesebb bázisról, így jóval több úszóról.

„A COVID-nak is volt olyan hatása, amelyről nem nagyon beszélünk még, de két-három év múlva lesz ez rendkívül kifejezett az utánpótlásversenyeken. Szóval olyan korosztály, ahol mondjuk egy régióból kétszáz-kétszázötvenen indultak egy országos seregszemlén, idén az negyven-ötven főre zsugorodott.

A járvány utóhatásai most kezdenek igazán markánsan megjelenni, most egy újabb válság küszöbén vagyunk, egyelőre azt tudom mondani, hogy reménykedünk”

– mondta Sós Csaba. Arról is beszélt, hogy amikor olyan égető társadalmi kérdések válnak mindennaposság, mint most, akkor érthetően nem az az elsődleges, hogy ők milyen minőségben úsznak, de törekszenek a legmagasabb színvonalra.

Egy úszó büntetlenül keveset hagyhat ki, „gyakorlatilag semmit” – szögezte le az InfoRádióban a kapitány.

„A speciális közeg miatt, a vízérzékelés finomság és speciális jellege miatt olyan, mint labdajátékosoknál: pár napig nem labdázik, abban a pillanatban elveszti az igazán speciális ügyességét – mondta Sós Csaba. – Gyakorlatilag ez a sportág a kihagyást nem tűri, inkább eltűri azt, hogy valaki tartósan gyengébben dolgozik. A betegség vagy a kihagyás súlyosan visszaüt más sportágakban is, de a vízben különösen.”

A teljes interjú meghallgatható az InfoRádió Vegyesúszás című műsorában ide kattintva.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×