Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
Sepang, 2017. szeptember 29.A Ferrari csapata kerékcserét gyakorol a német Sebastian Vettel autóján a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság Malajziai Nagydíjának második szabadedzésén a sepangi versenypályán 2017. szeptember 29-én, két nappal a futam előtt. Vettel megnyerte az edzést. (MTI/EPA/Diego Azubel)
Nyitókép: MTI/EPA/Diego Azubel

Forma–1 – Hivatalossá vált, hogyan hangolnak a szezonra

Februárban Spanyolországban, márciusban pedig a szezonnyitó hétvége helyszínén, Bahreinben tesztel a mezőny, erősítették meg a világbajnokság szervezői.

Az első háromnapos gyakorlásra Barcelonában kerül sor február 23. és 25. között, Szahírban pedig március 10. és 12. között próbálgathatják versenyautóikat és újításaikat a csapatok.

A rekordot jelentő 23 futamból álló szezon szintén Bahreinben kezdődik a március 18-20-i hétvégén.

Az F1 irányítói az idén vezetik be azokat a szabálymódosításokat, melyeket eredetileg tavaly léptettek volna életbe, de a koronavírus-járvány miatt 2020-ban úgy döntöttek, hogy egy évvel elhalasztják. A versenyautók ennek megfelelően jelentős mértékben átalakulnak, mégpedig leginkább aerodinamikai szempontból, ezzel az előzést és a párharcok kialakulását kívánják elősegíteni.

Az eddigi 13 colos abroncsok helyett az idén már 18 colosokat használnak,

ami az egyik leglátványosabb változás lesz.

A Magyar Nagydíjat július 31-én rendezik majd a Hungaroringen.

Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×