Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Balogh Gábor öttusa-világbajnok, a miniszterelnök sportügyekért felelős tanácsadója versenyez Rakéta Rangos nevű lován a bajnokok jótékonysági sztárfutamán az ötödik alkalommal megrendezett Nemzeti Vágta lovasrendezvényen a budapesti Hősök terén 2012. szeptember 16-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Mohai Balázs

Balogh Gábor az öttusalovaglásról: el kell érni, hogy felfüggesszék ezt a sunyi döntést

A kilencszeres világbajnok szerint a nagy hagyománnyal bíró nemzeti szövetségeknek – mint amilyen a magyar is – kell az asztalra csapniuk.

Több száz korábbi és jelenlegi öttusázó szólította fel lemondásra a Nemzetközi Öttusaszövetség vezetőségét, miután utóbbiak úgy döntöttek, hogy a 2024-es párizsi olimpia után a lovaglás nem lesz része a sportágnak. Közben Klaus Schormann elnök arról beszélt egy német sportműsorban, hogy nem a kerékpár fogja helyettesíteni a lovaglást.

667 korábbi és jelenlegi öttusázó írta alá azt a nyílt levelet, amely a nemzetközi szövetség teljes vezérkarának távozását követeli. Az aláírók között van a magyarok közül a tokiói bronzérmes Kovács Sarolta, az olimpiai bajnok Fábián László, a MOB sportigazgatója vagy épp az olimpiai ezüstérmes, kilencszeres világbajnok Balogh Gábor, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy a sportág jövője a tét.

A 2000-ben, Sydneyben olimpiai második helyen végző egykori öttusázó kereste szavakat a nemzetközi szövetség eljárására: „Felháborító, és – nem is tudom, milyen szót használjak, talán – sunyin hozták meg ezt a döntést. Korábban létrehoztak egy bizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy megtalálja, hogyan lehet a lovaglást jobbá tenni, minden versenyző számára azonos körülményeket kialakítani. Ez a bizottság láthatóan semmilyen munkát nem végzett, hiszen

mindenfajta egyeztetés nélkül meghozta a végrehajtó bizottság azt a döntést, hogy akkor nincs az olimpián 2024 után lovas tusa.”

Balogh Gábor szerint nem lehet más a cél, mint elérni, hogy felfüggesszék a döntés végrehajtását.

A UIPM, vagyis a Nemzetközi Öttusaszövetség vezetősége a múlt héten jelentette be, hogy a 2024-es párizsi olimpia után a lovaglás már nem lesz része az öttusának. Az indoklás szerint a sportág ötkarikás programban maradását ugyanis ez szolgálja. Balogh Gábor mindezt nem tartja elképzelhetőnek.

„Örülnék, ha láthatnánk olyan hivatalos állásfoglalást, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kiad, de nem tudunk ilyenről. Rengeteg érvet felsorakoztattak amellett, hogy az öttusa hogyan tud bent maradni, de mi nem tudunk ilyen érvekről” – mondta Balogh Gábor.

Az olimpiai ezüstérmes öttusázó hozzátette,

mára a tradicionális öttusa hívei kisebbségbe kerültek a nemzetközi szövetségen belül.

Amennyiben a német Klaus Schormannt a november végi tisztújító kongresszuson újabb négy évre elnökké választják, akkor ez lesz a nyolcadik ciklusa.

„Azért is volt sunyi a döntés, mert legkésőbb kilencven nappal a közgyűlés előtt meg kellett volna tenni a személyi javaslatokat, hogyha valaki elnöknek vagy elnökségi tagnak készül, a lovas tusáról a döntés viszont már a 90 napon belül született” – értékelte a helyzetet Balogh Gábor.

Úgy látja, a nagy tradícióval bíró nemzeti szövetségeknek kell nagyon határozott állásfoglalást tenniük. A magyar is az.

„Lovaglás nélkül nem nagyon tudunk öttusáról beszélni”

– summázott Balogh Gábor.

Eközben Klaus Schormann egy német rádióműsorban arról beszélt, hogy már megszületett a döntés arról, hogy melyik sportággal helyettesítik a lovaglást, azt is elárulta, hogy ez nem a sokat emlegetett kerékpár lesz. Majd a Nemzetközi Öttusaszövetség közleményt adott ki, amely szerint mindez nem helytálló információ. A lövészetből, úszásból, vívásból, futásból és lovaglásból álló öttusa 1912 óta szerepel az olimpiai játékok programjában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×