Az UEFA végrehajtó bizottsága hétfőn dönt majd a Bajnokok Ligája átalakításáról, mely 2024-től léphet életbe, és sokak szerint – így például a szurkolók szerint is – a nagy klubok érdekeit szolgálja és nehéz helyzetbe hozza majd a nemzeti bajnokságokat. Több nagy klub ennek ellenére sem adta fel az új liga tervét, és elszánt annak 2022-es elindításában, amit a kontinentális szövetség minden erejével igyekszik megakadályozni.

A Szuper Liga az UEFA-tól független sorozat lenne 20 csapattal, amelyek tulajdonképpen egy külön bajnoki sorozatba küzdenének meg egymással. A hírek szerint a terv mellett a legnagyobb

• angol (Manchester United, Arsenal, Liverpool, Tottenham, Chelsea),
• olasz (Juventus, AC Milan, Internazionale) és
• spanyol sztárklubok (Real Madrid, FC Barcelona, Atlético Madrid)

elkötelezték magukat.

Ugyanakkor

német és francia csapat nem csatlakozott a kedzeményezéshez, így a BL két legutóbbi döntőse, a Bayern München és a Paris Saint-Germain sem.

Az UEFA – melyet a nemzeti szövetségek (mások mellett az olasz, a spanyol és az angol szövetség) is támogatnak a Szuper Liga elleni fellépésben – jelezte, hogy az érintett csapatok arra számíthatnak, hogy semmilyen nemzetközi és nemzeti sorozatban sem vehetnek majd részt, azaz hazájuk bajnokságában sem, ezen felül pedig a klubok játékosait eltilthatják a válogatott szerepléstől.

Az európai szövetség "cinikus tervnek" nevezte a Szuper Liga ötletét, s önzéssel vádolja a kezdeményező klubokat, melyek vezetői csak saját hasznukkal törődnek, még a mostani, járvány sújtotta nehéz helyzetben is, amikor szolidaritásra volna szükség.

A Bajnokok Ligája 2024-től újulhat meg. Az UEFA tervei szerint a jelenlegi 32 helyett 36 gárda szerepelne a kontinens legrangosabb klubsorozatában, a négycsapatos csoportokat pedig egy nagy tabella váltaná fel, így a jelenlegi hat helyett tíz találkozót játszhatna minden résztvevő különböző ellenfelekkel. Az első nyolc automatikusan a nyolcaddöntőbe jutna, a 9–24. helyezettekre pedig rájátszás várna a 16 közé kerülésért.