Infostart.hu
eur:
386.64
usd:
328.51
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Atlétikai vb: a kormánygarancia megvan

A magyar kormány pénzügyi garanciát vállal a 2023-as atlétikai világbajnokság esetleges budapesti megrendezésére.

A sportág hazai szövetségének (MASZ) híre szerint a rendezési költségeket biztosító kormánygaranciát a kandidálóknak november 1-ig kell bemutatniuk a nemzetközi szövetségnek (IAAF), amely december 4-én határoz az öt év múlva esedékes világverseny rendezőjéről. Az IAAF-t vezető Sebastian Coe júliusi nyilatkozata alapján "Budapest a preferált pályázó" az eseményre - emlékeztet az atletika.hu oldal, amely kitér arra is, hogy az atlétikai vb a világ egyik legnagyobb, legjelentősebb sporteseménye, amely több mint 1,2 milliárd nézőt vonz a tévékészülékek elé, megrendezése népszerűsíti Magyarországot és Budapestet, több tízezer vendégéjszakával gazdagítja a turizmust és a vendéglátást.

"Örömmel fogadtuk Magyarország kormányának döntését, miszerint garanciavállalásával támogatja pályázatunkat a 2023-as világbajnokság megrendezésére" - idézte az oldal Gyulai Miklóst, a MASZ elnökét. "A kandidálás során az eddigi akadályokat sikeresen vettük, most fordultunk a célegyenesbe, és ilyenkor jön legjobbkor a biztatás, a megerősítés" - tette hozzá a világbajnoki döntős, korábban országos csúcstartó sprinter.

"A határozat egyrészről elismerés számunkra, hogy Magyarország kormánya bízik a sportágban és szervezési tapasztalatunkban, másrészről biztosíték az IAAF felé, hogy egységes, komoly kandidálásról van szó" - vélekedett Deutsch Péter, a pályázati bizottság elnöke.

Az IAAF által is előzetesen jóváhagyott költségvetés szerint a világbajnokság rendezése 31,5 milliárd forintba kerül.

A nemzetközi szövetség tanácsa július végén, a Buenos Aires-i ülésén foglalt állást úgy, hogy Budapestet javasolja házigazdának a 2023-as szabadtéri világbajnokságra.

Az már korábban eldőlt, hogy a jövő évi katari és a 2021-es eugene-i (Egyesült Államok) világbajnokság után a 2023-as vb Európában lesz.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×