A tanulmány készítői nyolc európai bajnokcsapat, a Beşiktaş, a Barcelona, a Bayern München, a Juventus, a Leicester City, a Paris Saint-Germain, a PSV Eindhoven és a Benfica üzleti teljesítményét vizsgálták meg.

„A közvetítési jogok piaca virágzik, az európai kupasorozatokból megszerezhető jövedelem egyre növekszik, a klubok pedig egyre több szurkolóra és szponzorra tesznek szert világszerte, így nem meglepő, hogy a vizsgált csapatok bevétele meredek növekedést mutat” - mondta Andrea Sartori, a KPMG sporttanácsadási üzletágának globális vezetője.

A működési árbevétel növekedésében a PSV Eindhoven teljesített a legjobban: éves szinten 48 százalékos növekedést ért el. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy eljutott a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszáig, így 34 millió eurós pénzjutalmat kapott. Szintén jelentősen nőtt a Besiktas (31%) és a Leicester City működési árbevétele.

A tanulmány arra is kitér, hogy a kluboknak milyen előnyei származhatnak abból, ha saját országukon kívül is jelentős szurkolótábort építenek. Erre jó példa, hogy a PSV Eindhoven, a Besiktas és a Benfica összesített bevétele kisebb, mint az olasz bajnok Juventusé egyedül (341,5 millió euró).

A Leicester City rekordnak számító, 171,9 millió eurós forgalomról számolt be, ami elsősorban az angol bajnokság tévés bevételeinek növekedéséből fakadt. Bajnokként a Leicester 126,6 milliót könyvelhetett el ebből a forrásból, amely a működési árbevétel 74 százalékát adta.

A futballklubok vezetési gyakorlatát az UEFA Financial Fair Play szabályzatával összhangban egyre nagyobb professzionalizmus és a fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele jellemzi. A tanulmányban szereplő bajnokok mindegyike 65 százalék alatti bérköltség- árbevétel arányról tett jelentést, sőt három klub esetében (Bayern München, Benfica és PSV Eindhoven) az 50 százalékot sem érte el a mutató.

A klubok számára mindenhol a játékosok bére jelenti a legnagyobb költséget, ám az országok közt jelentős eltérések vannak az alkalmazott adókulcsok terén. Ezt szemlélteti, hogy 5 millió eurós nettó fizetés valójában 9,1 millió eurónyi költséget jelent egy kínai klubnak, míg ez a költség 9,6 egy spanyol, 10,7 egy angol és 14,2 millió egy francia csapat esetében. Könnyen belátható, hogy a nemzeti adószabályok komoly pénzügyi előnyt vagy hátrányt jelenthetnek.

A Barcelona árbevétele 620 millió volt, ami három és félszer nagyobb, mint az angol bajnok Leicester Cityé. A profitabilitás terén a Bayern München teljesített legjobban, 33 milliós adózás utáni eredményével a Barcelonát megelőzve (28,8 millió euró) végzett az élen. A török Beşiktaş volt az egyedüli, amely veszteséget könyvelt el.