Bár Roberto Mancini természetesen tudott a klubtulajdonos szándékáról, nem beszélt a levegőbe. Az edző tájékozódni kezdett.

Szerencséjére meglehetősen gyorsan kaphatott minden részletre kiterjedő, pontos információkat. Mancini egyik mentora ugyanis a svéd Sven-Göran Eriksson, aki a Sampdoriánál, majd a Laziónál is az edzője volt.

Eriksson - természetesen - éppen olyan jól ismeri Beckhamet is, mint Mancinit, 2001 és 2006 között, fél évtizeden keresztül szövetségi kapitány-csapatkapitány "felállásban" vezették az angol válogatottat

Mancini alkalmasint nem is a szakmai észrevételekre volt kíváncsi - ő is meg tudja ítélni, hogy Beckham a jobb oldali középpályás szerepkörében még mindig a világ egyik legjobbja, pontrúgásai aranyat érhetnek egy csapat számára -, a világ leghíresebb futballistája kapcsán az emberi oldal érdekelte.

Eriksson dicsérte Beckhamet, és ez Mancininek elég volt. Kijelentette, örömére szolgálna, ha David Beckham, miután a nyáron lejár a szerződése a Real Madridnál, a Bosman-szabály értelmében átigazolási díj megfizetése nélkül, átszerződne az Interhez.