A német labdarúgás mögött álló jogi, szervezeti struktúra nem alkalmas arra, hogy a privilegizált helyzetben levő Bayern München mellett, de akár a bajorokat is ideértve, a klubok egyenrangú versenytársai legyenek a leggazdagabb angol, spanyol, vagy olasz kluboknak.

A "nonprofit" egyesületek szerkezete egyszerűen alkalmatlan arra, hogy abban egy Roman Abramovics, de akár Massimo Moratti típusú nagybefektető fantáziát lásson.

A német futball válságának másik fő oka, hogy elmaradt az utánpótlás-nevelés akadémiai rendszerű kiépítése.

Bevándorlók közül válogatnak, honosítanak

Elkerülhetetlen, hogy megkezdődjön a minőségi utánpótlás-képzés, amelyet ma - némi túlzással - a Kelet-Európában született, de már Németországban felnőtt játékosok (Lukas Podolski, Miroslav Klose és a többiek) honosítása helyettesít.

A német utánpótlás-válogatott alaptizenegyében ma több a Németországon kívül született, az ott világra jöttnél.

A nemzetközi porondon a Bundesligának ezért sokkal inkább hátra, mint előre kell tekintenie.

Portugália, Románia (!), Hollandia és Oroszország (!) karnyújtásnyi közelségben kergeti Németországot, ha pedig a négyből kettő meg is előzi, az azt jelenti, a Bundesligának 1+1 helye (egy a főtáblán, egy a selejtezőben) marad csak a BL-ben! A német bajnokság az ukrán, a bolgár, a skót pontvadászattal azonos besorolást kaphat...

Négy német az ötvenes listán

Hasonló a kép akkor is, ha nem a ligák, hanem az egyes csapatok listáját vizsgáljuk. A legjobb német, a Bayern München ebben a rangsorban 17. A legjobb ötven csapat között négy németet találunk - ezzel szemben az angolok közül a legjobb tíz között van négy...

Miközben a válság okait kutatjuk, azt se felejtsük el, hogy a Bundesliga ma a világ legmagasabb átlagnézőszámú bajnoksága!

Németország Európa legnagyobb állama, amelyben valóban dübörög a gazdaság. Például a futball miatt is: október elején jelentették be, hogy kifejezetten jó hatással volt a német gazdaságra a világbajnokság, új munkahelyeket teremtett, emelkedett a GDP.

Ám a futball szempontjából ez lehet, hogy baj. Angliában a Thatcher-korszak szakszervezet-ellenes politikája nem csak a szociális feszültségeket növelte, de a futball - szerte a világon - legnagyobb piacát adó munkásosztályt eltávolította a középosztálytól, a karrier lehetőséget kínálva a futballban olyan "proli gyerekeknek", mint Wayne Rooney, Steven Gerrard vagy John Terry.

Nem vonzó a futballista-karrier

Németországban ez a távolság nem túl nagy. Angela Merkel, az új kancellár szemmel láthatóan szívesen megnyirbálná a szociális juttatásokat, de az erős szakszervezetekkel hadakozó jóléti államban ez nem lesz egyszerű.

Így a futball számára a keleti import kínál továbbra is megoldást. Nem véletlen, hogy a már említett honosítottak mellett milyen sok a keleti országrészben, az egykori NDK-ban született sztár a német elitben.

Ha úgy tetszik: ahhoz képest, hogy a Bundesliga első osztályában összesen egy "hajdani NDK-s" csapat van, a keleti oldalon született sztárok száma lényegesen "felülreprezentált".

Michael Ballacknál, Bernd Schneidernél kell-e jobb példa erre?