A magyar kutatók a világ élvonalába tartoznak a Földbe való becsapódás előtt felfedezett kisbolygók detektálásában. Eddig 11 olyan kisbolygót fedeztek fel a csillagászok, amelyek a megfigyelésük után pár nappal vagy néhány órával be is csapódtak a Földbe. Sárneczky Krisztián, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatásvezetője három ilyen kisbolygót is felfedezett már, ami a nagy amerikai égboltfelmérő programok fényében egyedülálló teljesítmény – emelték ki a közleményben.

A 2022 EB5 egy három méteres kisbolygó volt, amely Izlandtól északkeletre robbant fel a légkörben az Atlanti-óceán felett. Az infrahang-detektorokkal is érzékelt robbanás 4 kilotonnás volt, ami a hirosimai atombomba erejének harmadával egyenértékű. A 2023 CX1 kisbolygó egy körülbelül 2 méteres kondritos anyagú kisbolygó volt, melynek darabjai Normandia partjai mellett, Saint-Pierre-le-Vieger francia település közelében értek földet. A harmadik felfedezett kisbolygó a 2024 BX1, amely körülbelül félméteres méretével apró, de ritka és különleges anyaga miatt nagy fényvisszaverő képességű test volt. Berlintől keletre, Ribbeck település közelében hullottak le a darabjai.

A kisbolygókból megmaradt meteoritdarabok most a nagyközönség számára is megtekinthetővé válnak a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet látogatóközpontjában, a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. A becsapódott kisbolyók közül kettő meteoritjai és kőzetszövete szerepel az anyagban. A gyűjtemény egy harmadik magyar vonatkozású meteorittal is kiegészül: a 2012-ben becsapódott Kassai meteorit egy szép példánya is megtekinthető a kiállításon, amely egy Magyarországról is jól látszó, teliholdnál fényesebb tűzgömb kíséretében, igen hangos robbanással robbant fel. A magyar biztonsági kamerákon rögzített tűzgömb felvételéből cseh-magyar-szlovák kutatói együttműködéssel számították ki a becsapódás helyét, majd találták meg a meteoritokat.

A kiállítóvitrint és vizsgálómikroszkópot is tartalmazó kiállítást a közönség a a Svábhegyi Csillagvizsgáló programjain tekintheti meg.

A tájékoztatás szerint az intézet vezetésével egy 2016-os GINOP pályázat eredményeként olyan stratégiai K+F műhely jött létre, ahol a csillagászati képalkotás, a digitális kamerák építése és a hozzájuk tartozó szoftverfejlesztés minden területét nemzetközi szinten művelik.

„A CSFK és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium konzorciuma világszinten is egyedülálló bolygórendszeres kutatóműhellyé vált, ahol a protoplanetáris korongoktól a távoli üstökösfelhőkön át a belső törmelékzónákig, a földközeli kisbolygókon keresztül a lehulló darabok kereséséig és laboratóriumi elemzéséig minden témával foglalkozunk, az optikaitól az infravörös tartományon át a rádiótartományig terjedő hullámhosszakon. Folyamatosan üzemelő rendszereink a Földünkre veszélyes égitesteket a felfedezéstől egészen a lehulló darabok megtalálásáig képesek követni” – írták.