Barabási Albert-László második alkalommal nyitott önálló kiállítást a budapesti Kálmán Makláry Fine Arts Galéria terében. A világhírű fizikus, hálózatkutató a 2010-es évek vége óta folytat aktív képzőművészeti praxist, és az előző kiállításához hasonlóan ezúttal is egy konkrét kutatási projekt, most a fake news volt a kiindulópont. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban megjelent álhírek terjedését vizsgálta az X-en. Csapatával azonosította azokat az influenszereket, akiknek a legnagyobb szerepe volt a koronavírussal összefüggő álhírek gyártásában.

Barabási Albert-László az InfoRádióban elmondta: az álhírek lényege, hogy valamilyen érzelmi kapcsolatot indítsanak be, ami lehet visszataszító, ugyanakkor mások szemszögéből lehet vonzó is. A bostoni Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpont – melynek a vezetője a magyar fizikus, hálózatkutató – egyik csoportja kifejezetten az álhírekkel foglalkozik. Valahányszor egy hír kijön az X-en, az algoritmusok meghatározzák, hogy valódi-e vagy fake news. A nagy halmazon belül esett a Covidra Barabási Albert-Lászlóék választása.

Mint fogalmazott, kutatásukból kiderült, hogy az álhírek 70 százaléka 12 egyéntől származik, ez a szám pedig adta magát, így elnevezték „Covid-apostoloknak” az érintetteket. A profilok a kutatás idején egyenként több tízezres vagy akár több százezres követőtáborral is rendelkeztek, némelyiket közülük álhírterjesztés miatt be is tiltották.

Barabási Albert-László festészettel való kísérletezését gyermekkori emlékei is inspirálták: kézdivásárhelyi nagyapja szobafestő volt,

akinek legtöbb megbízója a hengerelt mintás falfestést preferálta. A festékhengerek florális vagy geometrikus mintáit, amelyek az elmúlt évtizedek művészetében több jelentős alkotó műveiben megjelentek — például Tót Endre Blackout Paintings sorozatában —, Barabási Albert-László adatokra cserélte, és az egyes „Covid-apostolok” legvirálisabb rövid, szöveges posztjainak felhasználásával egy-egy hengert tervezett és készíttetett.

A fizikus évek óta kereste a módját annak, hogyan lehetne a digitális tartalmakat klasszikus formába átvinni. Ez lett végül a festővászon. Barabási Albert-László felidézte, hogy gyerekkorában nyaranta rengeteget segített a nagyapjának, akinek volt egy gyűjteménye kézzel faragott hengerekből, és ezt a médiumot adaptálta a kiállításra. A 12 hengert 3D-ben nyomtatták ki, mindegyik megfelel egy-egy apostolnak. A hengereken feltüntették, hogy melyik „apostolról” van szó, hány követője van, mi a legfontosabb üzenete, illetve hány fals üzenetet tett fel.

Az alkotások között Robert F. Kennedy Jr., a második Trump-adminisztráció egészségügyi miniszterének festőhengere is megjelenik,

ő a 12 „apostol” egyike. Ő 1300 hírt, üzenetet tett közzé a fake news kategóriában a vizsgált időszakban, amikor csaknem félmillió követője volt. Robert F. Kennedy Jr. a the defender (magyarul védő, védőszent) jelzőt kapta Barabási Albert-Lászlóéktól, ugyanis a Covid elleni védőszentként aposztrofálta saját magát annak idején.

Barabási Albert-László alkotásait kiállították a 19. Velencei Építészeti Biennálé központi pavilonjának homlokzatán is. A Kálmán Makláry Fine Arts Galéria terében megnyitott, Fake news című kiállítás pedig június 6-ig a hétköznapokon 10 és 18 óra között ingyenesen tekinthető meg.

Barabási Albert-Lászlónak ez a festmény-ciklus az első olyan műsorozata, amelynek nemcsak a kutatásában és a művészeti adaptációjában, hanem a fizikai létrehozásában is aktívan részt vett. A digitális kompozíciós és materiális technikai kísérleteket követően 2023 nyarán Budapesten szakmai asszisztensek közreműködésével hozta létre a formai jegyek alapján több alsorozatból álló Fake News-szériát. A mostani kiállítás ebből az anyagból mutat be egy átfogó válogatást, amelyben végigkövethető annak a folyamata, ahogyan a hengerelt minta a szigorúbb struktúráktól indulva dekonstruálódik és szabadabban komponált, a személyes gesztusokra épülő festőiséghez jut el.

Barabási Albert-László a hálózattudomány nemzetközileg elismert szaktekintélye, aki emellett képzőművészeti tevékenységet is folytat, amelyet ő maga a dataizmus fogalmával jellemez. Alkotásaiból többek között a budapesti Ludwig Múzeum, majd a karlsruhe-i ZKM mutatott be önálló kiállítást.