Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
A Fejedelmek aranya - Uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlat
Nyitókép: Magyar Nemzeti Múzeum

Újra Magyarországon a Fejedelmek aranya, egy hónapig lesz látható a kiállítás

Március 15-től, a Magyar Nemzeti Múzeumban láthat a Fejedelmek aranya - Uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlat - közölte Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter.

A kiállítás április 13-ig látható a Magyar Nemzeti Múzeumban, a nemzeti ünnep alkalmából március 15-én és 16-án ingyenesen. Ezt követően a belépőjegyekből származó bevétel 50 százalékát a székelyföldi múzeumok javára fordítják.

A tárlatot tavaly tavasszal indították Székelyföldre, azt először Csíkszeredában, majd Marosvásárhelyen láthatták az érdeklődők, de a román hatóságok Sepsiszentgyörgyre már nem engedték továbbszállítani - emlékeztetett a miniszter, hozzáfűzve: végül a Magyar Nemzeti Bank páncélautójával hozták vissza Magyarországra.

A tárlatot eddig 23 ezren látták - mondta el Hankó Balázs, hozzátéve: kiemelt törekvés, hogy a Kárpát-medencében minden magyarhoz eljuttassák a magyar kultúra kincseit.

A Kupolateremben látható tárlathoz kapcsolódva adományozási lehetőséget biztosítanak a székelyföldi múzeumok támogatására - hangsúlyozta.

Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központhoz tartozó Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: a kiállítás teljes biztosítási értéke 5,5 milliárd forint. A tárlaton szerepel egyebek mellett egy érme Bocskai Erzsébettől, amelynek a piaci értéke meghaladja a 100 millió forintot. Látható Apafi Mihály korából származó, 1672-ben vert érme is, amely egészen különleges, aprólékosan kidolgozott. Ez is jelentős muzeológiai kincs, amelynek a nemzetközi piacon is 25 ezer eurós biztosítási értéke van.

Kiemelte: a számokon túl ezek a numizmatikai emlékek hiteles arcképei az egykori erdélyi fejedelmeknek, és mintegy 150 évet fognak át.

AZ érmék sokat mesélnek nekünk a kor divatjáról, a fejedelmi reprezentációról, hogy elképzelhessük, milyen volt az Erdélyi Fejedelemség.

A Kárpát-medencei magyar múzeumok természetes, kulturális, egységes térben tudnak gondolkodni, tehát a Petőfiék által megfogalmazott 1848-as eszmeiséget már gyakorlatként tudjuk művelni - hangsúlyozta Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke.

Hozzátette: utaztatható kiállításaik vannak, és ahogyan az anyaországból külhonba utaztatják a sikeresebb kiállításokat, úgy a külhoni kiállításokat is meg tudják mutatni az anyaországi közönségnek. "Ez az affér nem szabad, hogy elvegye a kedvünket attól, hogy ezt a továbbiakban is folytassuk" - mutatott rá, utalva a tárlattal történtekre.

A kiállítás az Erdélyi Fejedelemség uralkodóinak reprezentációját és kincseit tárja az érdeklődők elé. A tárlaton a több száz veret mellett bemutatnak egyebek mellett ötvöstárgyakat, díszfegyvereket és ruhákat, amelyek a fejedelmek éremportréin is felfedezhetők.

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem kellene életben tartani a falvakat?

Nem kellene életben tartani a falvakat?

Van egy egyre gyakrabban hallható érvelés, miszerint a falusi településszerkezet fenntartása drága, az emberek amúgy is elköltöznek, mert nincs munka, ezért az állam rosszul teszi, ha vidékfejlesztési eszközökkel próbálja életben tartani a falusi életet. Ehelyett bérlakásokat kellene építeni ott, ahol az emberek ténylegesen élni akarnak: Budapesten, Győrben, Sopronban és más munkaerőpiaci központokban. Első hallásra az érv erős. Van benne közgazdasági racionalitás, urbanizációs tapasztalat, lakáspolitikai kritika és némi provokatív józanság. A gond nem az, hogy teljesen hamis. Hanem az, hogy túl sok mindent akar egyetlen lendülettel bizonyítani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×