Kínai agyagkatonák, William Blake és MS mester – igazi különlegességek lesznek a Szépművészeti Múzeumban

A világ leghíresebb régészeti leleteinek egyike és a késő középkor legendás, titokzatos magyar mesterének életműve is helyet kapott a Szépművészeti Múzeum idei kiállítási programjában. Baán László főigazgató az InfoRádióban elmondta: érdemes lesz ellátogatni a múzeumba, mert egy több száz éves rejtély feloldására is kísérletet tesznek.

A Szépművészeti Múzeumban mások mellett kínai agyagkatonákat, William Blake munkásságát, valamint a titokzatos MS mestert és korát, míg a Magyar Nemzeti Galériában szecessziós plakátkiállítást tekinthetnek meg a látogatók az idei kínálatban. Az év egyik legérdekesebb kiállításának ígérkezik a november 27-től látható Az öröklét őrei – Az első kínai császár anyagkatonái című tárlat. A világ leghíresebb régészeti leleteinek egyike a Kína első császára, Csin Si Huang-ti sírját őrző, életnagyságú terrakottakatonákat vonultatja fel. Csin Si Huang-ti Kr. e. 210-ben hunyt el, és az uralkodót egy városnyi méretű sírkertben temették el. Ennek központi részében a Kínai Birodalom kicsinyített mását is felépítették.

A császársír központi része máig feltáratlan, de a sírkertben számos sírt kiástak a kínai régészek az elmúlt ötven évben. Ezek legismertebbje a Kína első császárának sírját őrző, életnagyságú terrakottakatonákat felvonultató hadsereg, melynek figuráira 1974-ben találtak rá a környéken kutat ásó földművesek. Az év végén Budapestre érkező tárlat a világ egyik leglátványosabb régészeti anyagát mutatja majd be a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint. Baán László az InfoRádióban elmondta: a korábbi Renoir-kiállításhoz hasonlóan ezúttal is egy olyan tárlatot csodálhatnak meg az érdeklődők, amelyet „a határon túl is büszkén és méltóan lehet hirdetni, terjeszteni”, és ezt meg is teszik.

Fajcsák Györgyi személyében egy olyan kurátora lesz a kínai agyagkatonákat bemutató tárlatnak, aki többek közt mandarin nyelven is beszél, így még színesebben, érdekesebben fogja majd megismertetni a látogatókkal az egyedi régészeti leleteket. Baán László kiemelte:

csaknem egymillió ember dolgozott több évtizeden keresztül azon az anyagon, amelyet végül feltártak és később kiállítottak.

Áprilisban nyílik az a kiállítás, amely a késő középkor legendás és titokzatos magyarországi mesterének életművét vizsgálja, egészen új megközelítésben. Az MS mester és kora című kiállítás a magyar középkori művészettörténet egyik legismertebb, névtelen mesterének életművét mutatja be. A tárlaton megtekinthető lesz majd a mesternek a selmecbányai Szent Katalin templom egykori főoltáráról származó hét táblaképe, amelyeket ilyen teljességben még soha egyetlen kiállításra sem sikerült összegyűjteni. Baán László elmondta: a kiállítás megpróbál majd tisztább képet felvázolni, sőt

javaslatot tesz annak a több száz éves rejtélynek a feloldására is, hogy vajon ki rejtőzhet az MS monogram mögött.

A Szépművészeti Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott, MS mester egy ötszáz éves legenda, akinek a Vizitáció – Mária látogatása Erzsébetnél című alkotása „talán a legszebb magyarországi reneszánsz festmény”. Ugyanakkor több más olyan gyönyörű festményt is meg lehet majd tekinteni, amelyeket a különböző kutatások MS mesterhez társítanak.

Ősszel érkezik a Szépművészeti Múzeumba a londoni Tate gyűjteményéből az az anyag, amely William Blake és kortársai életművét mutatja be. A kiállítás a Szépművészeti Múzeum és a londoni galéria harmadik együttműködése keretében valósul meg.

Tavaly félmillióan látogattak el a Szépművészeti Múzeumba

Február 28-tól június 1-ig a világhírű bilbaói Guggenheim Múzeumban mutatkozik be gazdag válogatás a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményének legkiválóbb darabjaiból. A XV. századtól napjainkig készült rajzok és nyomatok alkotói között klasszikusok (például Dürer, Leonardo, Raffaello, Rubens, Rembrandt, Goya) és hazai mesterek (Barabás, Aba-Novák, Vasarely) egyaránt helyet kapnak.
A Magyar Nemzeti Galériában március 21-étől látható Élőhely/Habitat – Természet- és tájkonstrukciók című tárlat az ökoművészetet, az emberi kultúra környezethez való viszonyát helyezi történeti kontextusba. Szintén az MNG-ben nyílik április elején az a tárlat, amely a magyarországi szecessziós plakátművészetet és tárgykultúrát mutatja be az 1895 és 1914 közötti időszakban. A csaknem száz plakát mellett bútorok, ékszerek, Zsolnayk is szerepelnek. Szintén a Magyar Nemzeti Galéria lesz a helyszíne május közepétől az újra felfedezett Czimra Gyula, november 20-tól pedig a köztudatban szereplő Tihanyi Lajos életmű-kiállításának, ezek mellett emlékkiállítást szentelnek Fényes Adolf művészetének is.
A kisebb tagintézmények közül a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban április végétől a modern teozófia magyarországi hatását mutatják be, a Vasarely Múzeumban már látható tárlaton Nádler István és Eric Kressnig művészetét állítják fókuszba. Baán László tájékoztatása szerint néhány éven belül Brazíliában, Sao Paulóban is bemutathatják a Vasarely életművét bemutató átfogó kiállítást.
Baán László arra is kitért, hogy már elindult a Magyar Nemzeti Galéria leendő új épületének felépítését célzó közbeszerzési eljárás, amelyben az öt legnagyobb cég van versenyben. „Látok valós esélyt arra, hogy a kormány már idén tavasszal dönt a kérdésben. Nem irreális, hogy az évtized végére megvalósulhat a projekt, három év alatt be tudjuk fejezni, és további egy év kell a beköltözésre” – jegyezte meg a főigazgató, aki hozzátette: középtávon megoldható a működésük a Budai Várban, függetlenül az ott folyó munkálatoktól.
Baán László megerősítette, hogy a tervek szerint jövő tavasszal megnyílhat a Fotóművészeti Múzeum a Városliget szélén található Klösz-villában. Itt az állandó kiállítás a Magyar Fotográfiai Múzeum hatalmas gyűjteményét fogja bemutatni, de lesz egy időszaki kiállítótér is.
„A világ legnagyobb múzeumai most tartanak ott, ahol a Covid előtt, 2019-ben voltak, vagyis a legtöbb helyen ismét a csúcsokat döntögetik. A Szépművészeti stabilan a legjobb száz között van, tavaly 800 ezer látogatónk volt tagintézményeinkkel együtt, ebből csaknem félmillió a Szépművészetiben” – emelte ki Baán László.
Kiemelte, hogy az elmúlt évek nagy sikerű kiállításai, a rekordokat döntő látogatószámok és az intézmény presztízsének erősödése lehetővé tették, hogy az elmúlt két évben kiemelkedő mértékben gyarapodjon a múzeum gyűjteménye. „Vásárlás vagy adományozás útján csaknem ezer műtárgy került hozzánk, több mint ötmilliárd forint értékben. Végleg a miénk lett egy El Greco-mű, mintegy egymillió euró értékű képet kaptunk Georg Baselitztől, de szereztük mások mellett Kandinszkijt és Girodet-et, vagy egyiptomi maszkot, antik vázát, japán metszeteket is” – sorolta Baán László. (MTI)

(A nyitóképen: Az öröklét őrei – Az első kínai császár anyagkatonái című tárlat, amely a Csin Si Huang-ti sírját őrző, életnagyságú terrakottakatonákat vonultat fel.)

KAPCSOLÓDÓ HANG

szépművészeti múzeum

baán lászló

london

magyar nemzeti galéria

kínai agyagkatonák

william blake

Bendarzsevszkij Anton: Ukrajna csak a NATO-tagságról mondana le, de arra nem is volt reális esélye

Bár az áprilisi és az augusztusi tárgyalások nem hoztak valódi áttörést, most ígéretesnek tűnnek a fejlemények. Ukrajna biztonsági garanciák mellett hajlandó lemondani a NATO-tagságról. Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette be, mielőtt vasárnap Berlinben tárgyalóasztalhoz ült az Egyesült Államok kormányzati delegációjával.

Ondré Péter: a minőségi hal egyáltalán nem olyan elérhetetlenül drága, mint ahogy sokan mondják

Az Agrármarketing Centrum ügyvezetője az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár most már több halat esznek a magyarok, a fogyasztás még mindig rendkívül alacsony, és az egész éves fogyasztás harmada az advent időszakra korlátozódik. Pedig EU-s szinten két halfajta tenyésztésében és feldolgozásában is élen járunk.