Kalmár István mórahalmi hegybíró, miután levágott néhány vesszőt az emlékpark skanzenjének szőlőskertjében, elmondta, a szőlőtőkék tavalyi fejlődése megfelelő volt, annak ellenére, hogy nyár végén és ősszel aszály sújtotta a térséget. A rügyek zöldek, a vesszők szépen fejlődtek, beértek, ruganyosak, megfelelő a háncs és a bél aránya.

Bőséges termés várható, hacsak nem járnak úgy a környék szőlősgazdái, mint tavaly, amikor a későn, áprilisban érkező fagyokat megsínylették a szőlőtőkék – mondta a hegybíró, aki a vidám szürethez Szent Vince közbenjárását is kérte.

A gazdák a rügykezdemények állapotából nem csak a jövendő termésre következtetnek. A hagyományoknak megfelelően a levágott vesszőket meleg szobában vízbe állítják, és a hajtások alapján azt is megmondják hamarosan, mikor érdemes elkezdeni a szőlő metszését.

Szent Vince ünnepe alkalmából már három évtizede gyűlnek össze magyarországi és határon túli borrendek képviselői Ópusztaszeren. Az idén 12 borrend mintegy hetven tagja köszöntötte a 300 körül Hispániában vértanúhalált halt szent ünnepét, amelyen felavatták a házigazda, Csongrád és Békés megyében működő Szent Vince Borrend két új tagját is.

A néphagyomány szerint Szent Vince vértanú napján – január 22. – tájegységenként különbözőképpen megjósolják a várható szőlőtermést. Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince, vagyis ha enyhe az idő és olvad ezen a napon, akkor jó bortermésre lehet számítani.

A Szent Vincét nemcsak a magyar borosgazdák tartják nagyra, Franciaországban, Dél-Németországban és Ausztriában is tisztelik. Ehhez hozzájárulhat nevének népies etimológiája: Vin-Cent (százszoros bor) is.