Infostart.hu
eur:
373.17
usd:
340.14
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek a Szerb Egyházi Múzeum épületének és új állandó kiállításának megnyitóján Szentendrén 2019. május 25-én. A múzeum, amely eddig a szentendrei székesegyház Pátriarka utcai kertjében működött, most az egykori szerb tanítóképző és felekezeti iskola Fő téri épületébe költözött. Az épületet a magyar kormány 650 és a szerb kormány 150 millió forintos támogatásával újították fel és alakították át múzeumnak.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Erdő Péter Rómában: a népirtások sorozatát feltáratlan tömegsírok bizonyítják

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Megyeri Jonatán, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) rabbija nyitotta meg a holokauszt nyolcvanadik évfordulóján a szentszéki diplomáciának a magyar zsidókért végzett munkájáról rendezett konferenciát Rómában kedden. Erdő Péter bíboros vatikáni díjban részesült.

Megyeri Jonatán nyitóbeszédében azt emelte ki, hogy a holokauszt „ipari méretű volt, szisztematikus, és egyetlen néppel szemben zajlott”. A Hamász palesztin terrorista szervezet izraeli támadására utalva azt mondta, a holokauszt jelentősége csak erősödött a tavaly október 7-én történtekkel, amiről „sose gondoltuk volna, hogy bekövetkezhet”.

Az EMIH rabbija az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte, minél messzebb kerülünk időben a holokauszttól, annál távolabbi látásmódból tudjuk megismerni az eseményeket, komplexebb képet kapva az egész időszakról.

„A korszak tanítása, hogy a gyűlölet, az antiszemitizmus, a rasszizmus mindig a zsidókkal kezdődik, és soha nem a zsidókkal ér véget. Olyan betegség, olyan vírus, amely ellen folyamatosan harcolni, folyamatosan védekezni kell, mert amikor elharapódzik, sokkal nehezebb legyőzni, mint megelőzni” – fogalmazott.

Erdő Péter a „borzalmak konstellációjában” zajlott huszadik század nagy szégyenének nevezte a zsidók szándékos kiirtását, hozzátéve, hogy a népirtások sorozatát feltáratlan tömegsírok bizonyítják, melyeket a mai napig „a félelem csendje borít”. A bíboros szerint a zsidóüldözés ma is az emberiség és azon belül a magyar társadalom égető kérdésének számít, amit „csakis az igazság, a teljes igazság szabadíthat fel”.

Az MTI-nek nyilatkozva kitért arra, hogy Magyarország a többi közép- és nyugat-európai országhoz képest, későn sodródott bele a szörnyű folyamatba, ám annál kiterjedtebb és mélyebb volt utána a hatása.

Kiemelte, hogy a hivatalos egyház „kristálytisztán beszélt, XI. Piusz az 1937-es Égető aggodalommal kezdetű enciklikában úgy elítélte a nácizmust, ahogy senki abban a korban meg nem tette”. Ilyen tekintetben azt hiszem, hogy világos volt az irány – mondta.

Hangsúlyozta, hogy nagyon sok katolikus próbált segíteni leginkább az üldözöttek mentésével, közöttük Márton Áront, Salkaházi Sárát és a magyarországi apostoli nunciatúrát említette. Ugyanakkor megjegyezte: voltak olyan, magukat kereszténynek nevező, de tulajdonképpen nem mélyen hívő emberek, akik a rasszizmus ideológiáját követték, és hozzátette, hogy a magyar hatóságok is masszívan együttműködtek az eseményekben.

A holokauszt „eleven emlék, és szükség van a bölcs és igazságkereső történészek munkájára, legyenek katolikusok, zsidók, más felekezetűek és más világnézetűek, hogy minél pontosabb képet kapjunk a történtekről, és ilyesmi soha ne ismétlődhessen meg” – mondta.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija videóüzenetében a történelem ismerete és a történelmi tudatosság jelentőségét hangsúlyozta. Úgy vélte, a holokauszt legnagyobb kérdése az isteni gondviseléssel és az emberi szabad választással kapcsolatos, ami „nemcsak a történelem nagy összefüggéseit, hanem egyes emberek személyes felelőségét” is érinti.

A Tóth Krisztina vatikáni levéltári delegátus szervezésében rendezett konferenciát Magyarország szentszéki nagykövetsége, a Magyar Nemzeti Archívum, a budapesti Holokauszt Emlékközpont, a Vatikáni Apostoli Levéltár, a Római Jezsuita Levéltár és a vendéglátó Római Magyar Akadémia támogatta. Az előadók között volt Karsai László, a Szegedi Egyetem professzora, Peter Slepcan, a pozsonyi Comenius Egyetem, Yagil Limore, a párizsi Sorbonne tanára, valamint Johan Ickx, a szentszéki államtitkárság történeti levéltára vezetője. Képviseltette magát a római Luiss egyetem, a párizsi Katolikus Intézet és más tudományos intézetek.

Erdő Pétert kedden kitüntették a Tu es Petrus (Te vagy Péter) nevű nemzetközi díjjal, amelyet 2005-től az azonos nevű egyházi bizottság ítél oda kiemelkedő egyházi és világi személyeknek. Erdő Péter az első magyar, akit a Kurt Koch bíboros, a keresztény egységért felelős vatikáni hivatal vezetője irányította bizottság kitüntetett.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×