Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pixabay

Elismerte a Suno és az Udio, hogy jogvédett zenéket használtak, de szerintük ezzel nincs semmi gond

A népszerű zenegeneráló mesterséges intelligenciák fejlesztői először vallották be, hogy valóban jogi védelem alatt álló szellemi termékeket használtak algoritmusuk tanításához, de szerintük ez nem különbözik attól, mint amikor egy ember tanul zenét hallgatva.

Június végén perelte be a két legismertebb dalíró MI-t, a Sunót és az Udiót a három major kiadó és az RIAA - írja a Music Ally beszámolója nyomán a dalszerzo.hu. A felperesek arra számítottak, hogy a két startup az amerikai jogrendben létező "méltányos használat" elvére hivatkozva fogja felépíteni védelmét, ami be is jött.

Mind a két cég arra hivatkozik, hogy az általuk fejlesztett mesterséges intelligenciák nem meglévő dalokat másolnak, hanem a műfajok sajátosságait tanulják meg, például azok jellegzetes hangzásait, építőelemeit. Mint írják, több évtizedes joggyakorlat igazolja, hogy ezeket nem védi szerzői jog, csak az egyes műveket. Azzal is érvelnek, hogy

még ha használtak is jogvédett zenéket a betanításhoz "a létező hangfelvételek elemzése a jellegzetes mintázatok azonosítása céljából, azért, hogy aztán ezeket felhasználva az emberek saját alkotásokat hozzanak létre, a méltányos használat körébe tartozik".

Mikey Shulman, a Suno vezetője egy blogposztjában a nyilvánosság számára is kifejtette álláspontját. Arról írt, hogy a mesterséges intelligenciák nem "papagájok", sokkal inkább arra hasonlít a betanításuk, ahogy egy ember elsajátít egy adott stílust: megtanulja annak mintázatait, formáit, a "zene nyelvtanát", majd ezeket használva új zenéket talál ki. Azaz szerinte a Suno ugyanazt csinálja, mint például egy gyerek, aki úgy tanul meg rockdalokat írni, hogy rengeteg rockzenét hallgat.

A startup vezetője bevallotta, hogy a modell betanításhoz a Google-höz, OpenAI-hoz, az Apple-höz és más vállalatokhoz hasonlóan a nyílt interneten található közepes- és magas minőségű zenéket használták fel. Az internet sok jogvédett zenét tartalmaz, sok közülük nagy kiadók katalógusában szerepel. De mint írta, szerinte a tanulás nem jogsértés.

Az RIAA ezzel szemben azon az állásponton van, hogy a két cég hónapok óta csak mismásolt, és most végre bevallották, hogy engedély nélkül használtak jogvédett zenéket betanítás célra. Szerintük "az ipari méretű jogsértés nem méltányos használat".

Semmi méltányosat nem találnak abban, hogy az MI-k ellopják a művészek életművét, kivonják belőle a számukra értékes részeket, majd újracsomagolják olyan formában, hogy az eredmény közvetlenül az eredetivel verseng

- írja a lap. Hozzáteszik, ez utóbbi megfogalmazás a méltányos használatot kizáró jogi ismérvek egyikére utal.

Az RIAA arra is utal, hogy a zenegeneráló MI-k rendszeresen a "zene jövőjeként" hivatkoznak magukra, de a szervezet szerint úgy tűnik, ezek a cégek úgy képzelik el a zene jövőjét, hogy a rajongók többé nem élvezhetik kedvenceik új dalait, mert azok nem fognak tudni megélni a zenélésből.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×