eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Elismerte a Suno és az Udio, hogy jogvédett zenéket használtak, de szerintük ezzel nincs semmi gond

A népszerű zenegeneráló mesterséges intelligenciák fejlesztői először vallották be, hogy valóban jogi védelem alatt álló szellemi termékeket használtak algoritmusuk tanításához, de szerintük ez nem különbözik attól, mint amikor egy ember tanul zenét hallgatva.

Június végén perelte be a két legismertebb dalíró MI-t, a Sunót és az Udiót a három major kiadó és az RIAA - írja a Music Ally beszámolója nyomán a dalszerzo.hu. A felperesek arra számítottak, hogy a két startup az amerikai jogrendben létező "méltányos használat" elvére hivatkozva fogja felépíteni védelmét, ami be is jött.

Mind a két cég arra hivatkozik, hogy az általuk fejlesztett mesterséges intelligenciák nem meglévő dalokat másolnak, hanem a műfajok sajátosságait tanulják meg, például azok jellegzetes hangzásait, építőelemeit. Mint írják, több évtizedes joggyakorlat igazolja, hogy ezeket nem védi szerzői jog, csak az egyes műveket. Azzal is érvelnek, hogy

még ha használtak is jogvédett zenéket a betanításhoz "a létező hangfelvételek elemzése a jellegzetes mintázatok azonosítása céljából, azért, hogy aztán ezeket felhasználva az emberek saját alkotásokat hozzanak létre, a méltányos használat körébe tartozik".

Mikey Shulman, a Suno vezetője egy blogposztjában a nyilvánosság számára is kifejtette álláspontját. Arról írt, hogy a mesterséges intelligenciák nem "papagájok", sokkal inkább arra hasonlít a betanításuk, ahogy egy ember elsajátít egy adott stílust: megtanulja annak mintázatait, formáit, a "zene nyelvtanát", majd ezeket használva új zenéket talál ki. Azaz szerinte a Suno ugyanazt csinálja, mint például egy gyerek, aki úgy tanul meg rockdalokat írni, hogy rengeteg rockzenét hallgat.

A startup vezetője bevallotta, hogy a modell betanításhoz a Google-höz, OpenAI-hoz, az Apple-höz és más vállalatokhoz hasonlóan a nyílt interneten található közepes- és magas minőségű zenéket használták fel. Az internet sok jogvédett zenét tartalmaz, sok közülük nagy kiadók katalógusában szerepel. De mint írta, szerinte a tanulás nem jogsértés.

Az RIAA ezzel szemben azon az állásponton van, hogy a két cég hónapok óta csak mismásolt, és most végre bevallották, hogy engedély nélkül használtak jogvédett zenéket betanítás célra. Szerintük "az ipari méretű jogsértés nem méltányos használat".

Semmi méltányosat nem találnak abban, hogy az MI-k ellopják a művészek életművét, kivonják belőle a számukra értékes részeket, majd újracsomagolják olyan formában, hogy az eredmény közvetlenül az eredetivel verseng

- írja a lap. Hozzáteszik, ez utóbbi megfogalmazás a méltányos használatot kizáró jogi ismérvek egyikére utal.

Az RIAA arra is utal, hogy a zenegeneráló MI-k rendszeresen a "zene jövőjeként" hivatkoznak magukra, de a szervezet szerint úgy tűnik, ezek a cégek úgy képzelik el a zene jövőjét, hogy a rajongók többé nem élvezhetik kedvenceik új dalait, mert azok nem fognak tudni megélni a zenélésből.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×