Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Szent Korona az Országház kupolacsarnokában 2018. január 5-én. Az 1945-ben az Egyesült Államokba került koronázási jelvényeket Cyrus Vance külügyminiszter adta vissza a magyar népnek. Az évforduló alkalmából a Parlamentben január 6-án nyílt napot tartanak.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Rátóti Zoltán: István király szerepében az ő igazságait keresem

Sík Sándor István király című művének színpadi adaptációját mutatja be a Nemzeti Színház szombaton Berettyán Nándor rendezésében. Az előadásban Istvánt Rátóti Zoltán, Gizellát Söptei Andrea, Orseolo Pétert Szabó Sebestyén László, Aba Sámuelt Szarvas József, Vazult Kristán Attila alakítja.

„Lehet, hogy nem hangzik romantikusan, de nem sokban különbözik az István király szerepére való készülés menete az összes többi szereptől. Többnyire nem hagyom magamra hatni azt, hogy egy nagy legendát kell színpadra állítani, vagy egy történelmi személyiséget, és ha korábban is ez történt, akkor is az ember próbál elvonatkoztatni attól, hogy ennek a súlyát erősítse önmagában. Az emberi igazságait keresem ugyanúgy, mint az összes többi szerepnek” − mondta a színdarabban István szerepét alakító Rátóti Zoltán az InfoRádióban.

Arról is beszélt, hogy a próbák folyamán föleleveníti a színész azt, amit egy történelmi személyről illik tudni, de nem elsősorban ezek motiválják a próbafolyamatban, hanem inkább a színpadi mű igazságait és annak a hitelességét igyekszik megmutatni.

„A darab alapkérdése, hogy a kereszténység felvétele után hogyan alakul az ország sorsa. Ez nagyon nehéz döntés elé állítja István királyt, a darab ezt a pillanatot mutatja meg, gyakorlatilag egy nap, egy éjszaka történéseit. Látjuk a színpadon azt a lelki vívódást, hogy olyan döntést hozzon István király, ami biztosítja a kereszténység továbbvitelét, illetve az ország stabilizálódását” − árulta el színdarabról Rátóti Zoltán.

Mint kifejtette, a darabhoz különleges jelmezek születtek Berzsenyi Krisztina jóvoltából, a díszlet ugyanakkor inkább elvonatkoztatott tér, ennek ellenére számíthatnak látványosságra az István király történetére kíváncsi nézők.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×