Infostart.hu
eur:
391.35
usd:
340.32
bux:
120787.85
2026. március 16. hétfő Henrietta
Vadludak repülnek Tatán, az Öreg-tó felett 2018. november 24-én. Az eurázsiai tundrák vidékéről érkező vadludak évszázadokkal ezelőtt itt, a tatai Öreg-tó leeresztett medrében, a hajdan volt mocsárvidéken találtak pihenőhelyet maguknak hosszú vonulásuk során. Minden év novemberében visszatérnek, hogy a telet nálunk töltsék, majd február végén, március elején visszainduljanak északi költőhelyeik felé.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Látott már 65 ezer ludat két négyzetkilométeren? Irány Tata!

Már a hét közepén itt volt a madarak nagyobbik része, de a csúcs tényleg hétvégére várható, Orbán Zoltán lesz az speaker a nap folyamán, a madártani egyesület szóvivőjétől kérdeztük meg, mire kéne figyelni, mennyire kell ornitológusnak lenni az eseményhez.

November utolsó szombatján 23. alkalommal várják az érdeklődőket az ország legnagyobb télköszöntő fesztiváljára, a Tatai Vadlúd Sokadalomra; ez az alkalom a világon is egyedülálló abból a szempontból, hogy ennyi madarat ilyen közelről lehet megcsodálni, megfigyelni, mivel a tó bent van a városban.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője, a sokadalom egyik szervezője az InfoRádióban elmondta, a madarak már itt vannak mintegy 45 ezren, és egyre többen érkeznek, akár 65 ezer lúd is lehet két négyzetkilométeren.

Hogy miért tetszik nekik a tatai Öreg-tó, arra a következőképpen felelt.

"A madárvonulás genetikai meghatározottságú, ami az irányt tekinti. De a családdal együtt vonuló, hosszú élettartamú fajoknál a tapasztalati tudás jelentősen módosíthatja a viselkedést.

A libák is az az évi fiataljaikkal vonulnak, és így szociálisan átadódik a tudás. Azért jönnek Tatára, mert a víztest biztonságos, védett, nyugodtan tudnak éjszakázni, biztonságban vannak a szárazföldi ragadozóktól, és a környező területeken nagy kiterjedésű gyepek vannak."

Tehát az ember vadakat távol tartó jelenléte lehet épp óvó hatással a ludak nagy számú érkezésére, az ember pedig további lúdvédelmi intézkedéseket is tesz: néhány évvel ezelőtt bevezette a pirotechnikai eszközök tilalmát ősztől február végéig, hogy ezek a madarak ne menjenek el erről a "tapasztalati területről", ha elmennek, az presztízs- és anyagi veszteség is a városnak.

Merthogy: a csúcsévben már 20 ezer embert is vonzott a fesztivál, már nem csak az ország egész területéről jönnek, hanem a környező és távolabbi országból is jönnek.

Hogy az odalátogatók hogyan érthetik majd, hogy mi történik, arról Orbán Zoltán azt mondta, érdemes előzetesen is tájékozódni, de a helyszínen mintegy 100 mellényes szervező ("háromdimenziós madarászok") is segít abban, hogy mindenki mindent tudjon az épp zajló történésekről, de több teleszkópos, nagy felbontású távcső is segít "testközelbe menni" a madarakhoz.

Narrálni az eseményen Orbán Zoltán fog, egész nap.

"Ha épp üresjárat van, a madarak például szundikálnak, jól bevált, hogy az emberek jöhetnek és kérdezhetnek. Tehát mindenképp érdemes úgy is kijönni, hogy nincs távcső vagy nem értünk a madarakhoz. Persze nagyon szívesen látjuk az ökológus professzorokat is" - jegyezte meg.

Két kiemelt esemény van, amit mindenképp látni kell, a kihúzás (reggel fél 7 és fél 8 közt) és az ennél is látványosabb behúzás: estefelé (15 és 17.30 közt), amikor sötétedik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: Irán válaszcsapása mindent megváltoztathat

Szakértő: Irán válaszcsapása mindent megváltoztathat

Több mint két hete kezdett katonai akciót Irán ellen az Egyesült Államok és Izrael, az éjjel pedig újabb támadássorozat zajlott a térségben. Az amerikai elnök többször jelezte, hogy hamarosan lezárulhat a konfliktus. Szalai Mátét, a Clingendael Intézet kutatóját kérdeztük ennek esélyéről.

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, recseg-ropog Trump katonai koalíciója - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, recseg-ropog Trump katonai koalíciója - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×