Infostart.hu
eur:
364.22
usd:
330.85
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
A Kossuth-díjjal idén kitüntetett Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Balatonalmádiban 2023. július 13-án.
Nyitókép: MTI/Czimbal Gyula

Oberfrank Pál elárulta, mi a vidéki színházak nagy szívfájdalma

A vidéki színházak művészei és háttéremberei ma sem részesülnek tehetségükhöz méltó elismerésben. Így pedig teljes életművek maradnak ismeretlenségben – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója. A Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke szerint a támogatások csökkenését minden színház érzi, az állami és önkormányzati közös működtetés ugyanakkor stabil helyzetet teremt.

"Veszprém egy kiemelten gyönyörű város, egy picit olyan, mint néhány évtizeddel ezelőtt Budapest" – fogalmazott Oberfrank Pál az InfoRádió Aréna című műsorában. A színházigazgató megfogalmazása szerint óriási felismerés volt a számára 2010-ben, amikor a városba került, hogy mennyivel nyugodtabb, közvetlenebb a légkör a fővárosihoz képest. Ismerik a közönséget, van hűség – utalt a bérletesekre, akikkel az utcán is leállnak beszélgetni. Szintén a találkozások kiemelt terepének nevezte az irodát, ahol a bérleteket, napi jegyeket értékesítik, valamint a nyílt napokat, fórumokat, amelyek nagyon fontosak a teátrum életében.

Azzal kapcsolatban, hogy kapcsolódik-e a vidéki színházakhoz többlettartalom, kiemelte: Veszprémben – de ez az összes megyeszékhelyi intézményre is igaz – olyan tervezők, világosító, hangosító és akusztikus szakemberek, háttértitkárok és vezetők, illetve művészek dolgoznak, akik évtizedeken keresztül hűségesek maradtak a városhoz, és nagyon emlékezetes alakításokat hagytak a helyi közönség számára. Vannak életutak, amelyek innen indultak, majd aztán vissza is tértek – magyarázta, gondolva például Szilágyi Tiborra, Balázs Péterre, Latonovits Zoltánra (bár ő csak néhány évet töltött Veszprémben) vagy Majczen Máriára.

„Ami szívfájdalmunk, és amit a vidéki színházak nevében tudok megfogalmazni, hogy nagyon fontos lenne olyan díjaknak a létrehozása, amik kifejezetten ezeket a színházakat, az itt levő alkotásokat érintené”

– tette hozzá a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke, egyetértve azzal, hogy voltak, illetve vannak is ilyen kezdeményezések, csak ezeket nagyon nehéz „keresztülvinni”. Oberfrank Pál örömtelinek tartana mondjuk egy Végvári-díjat a művészek, egy Kisfaludy-díjat pedig a háttérszakmában dolgozók esetében. Ezeknek – állami kitüntetésként – legalább egy „érdemes művész” rangot kellene képviselniük, amit a vidéki társulatok tagjai kaphatnának – mondta.

Elgondolását arra alapozza, hogy miközben rendkívül sok a tehetség Magyarországon, a díjak száma relatíve korlátozott, a fővárosi, ismertebb, erősebb nevek pedig kiszorítják a vidékieket, így egész életművek maradnak ismerettelenségben.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, júniusban a hazai színházigazgatók közös levélben kérték a kormánytól az előadóművészet állami támogatásának minél hamarabbi, a válságok előtti időszak mértékére való visszaállítását. Oberfrank Pál ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a kérés teljesen jogos, sőt, az infláció miatt picit többnek is lenne helye, ezért a levél aláírói között a Veszprémi Petőfi Színház is szerepelt. Úgy véli, hogy az együttműködés, az együtt gondolkodás megvan, ezért bízik abban, hogy akik egy ilyen levelet olvasnak, azok jól értik.

Megjegyezte azt is, hogy a vidéki színházak esetében az önkormányzati–állami közös működtetés biztonságot jelent, amin akár változtatni is lehet, a fontos, hogy a közönség által az 1900-as évek elején létrehozott színházak megkapják azt a központi forrást, amiből képesek működni.

„A formai dolog mindegy, csak a forrás meglegyen.”

A említett levélben az is olvasható, hogy „a virágzó, értékválasztásaiban, művészi megközelítéseiben színes magyar színházi világ fenntartásában a nézőkre, a támogatókra nagyobb szerep kell, hogy háruljon”. A teátrumigazgató szerint egy ilyen rendszer kiépítése „borzasztóan nehéz” feladat, ami hosszú évekig is eltarthat. „Magunk is létrehozunk egy alapítványt, megpróbálunk a helyi vállalkozókhoz fordulni, »ha van lehetőségeket, akkor támogassatok«, de azért ezek nagyon nagy pénzek.”

Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×