A szigetszentmiklósi Levendula és Kert cukrászda cukrásza, Lakatos Pál Spicces füge respektus nevű, aszús-fügés-mézes kreációja nyerte el idén a Magyarország tortája címet, Magyarország cukormentes tortája pedig a makói Papp cukrászda cukrásza, Lawal-Papp Zsófia Kikelet elnevezésű fekete teás-levendulás alkotása lett – jelentették be kedden az Országházban tartott díjátadón, ahol az idei Szent István-napi kenyeret is bemutatták.
Selmeczi László, a Magyar Cukrász Ipartestület társelnöke elmondta, a Spicces füge respektus mandulalisztes vajas joconde felvertből, lágy sóskaramellás mousse-ból és diós-karamellás ropogósból épül fel, és kakaóbabtöretet is tartalmaz. A tokaji aszús, meggyes fügezselé és az akácmézes tejcsokoládé tükörzselé által biztosított ízeket akácmézes fehércsokis ganache és diós sablé korong koronázza meg.
A Magyarország tortája cím idei nyertes alkotása, a szigetszentmiklósi Levendula és Kert cukrászda cukrásza, Lakatos Pál Spicces füge respektus nevű, aszús-fügés-mézes kreációja a 17. alkalommal meghirdetett Magyarország tortája verseny díjátadóján, valamint az augusztus 20-ai nemzeti ünnep és a kapcsolódó rendezvények beharangozó sajtótájékoztatóján az Országház Vadásztermében. MTI/Szigetváry Zsolt
Nándori László, a Magyarország Cukormentes Tortája verseny zsűrijének elnöke a Kikelet tortát méltatva közölte, hogy azt
a győztes cukrász egy csepp fekete tea köré álmodta meg, áfonyával és levendulával alakítva ki az összhangot,
amelyet a vaníliás fehércsokoládé mousse és a gabonaliszt nélkül készült, mandulás, citromos piskóta tesz teljessé.
A Magyarország cukormentes tortája cím idei nyertes alkotása, a makói Papp cukrászda cukrásza, Lawal-Papp Zsófia Kikelet elnevezésű fekete teás-levendulás kreációja a 17. alkalommal meghirdetett Magyarország tortája verseny díjátadóján, valamint az augusztus 20-ai nemzeti ünnep és a kapcsolódó rendezvények beharangozó sajtótájékoztatóján az Országház Vadásztermében. MTI/Szigetváry Zsolt
Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke a díjazott Szent István-napi kenyereket mutatta be. A nyertes a Szent István-napi kenyerek közül a Heim Sütöde Bt. durumkenyere lett.
A dunagogdányi Heim Sütöde Bt. durumkenyere, a Szent István-napi kenyerek kategória győztese a 17. alkalommal meghirdetett Magyarország tortája verseny díjátadóján tartott bemutatón, valamint az augusztus 20-ai nemzeti ünnep és a kapcsolódó rendezvények beharangozó sajtótájékoztatóján az Országház Vadásztermében. MTI/Szigetváry Zsolt
Az innovatív kenyerek mezőnyében az első helyezést a balmazújvárosi Balmaz-Sütöde Kft. érte el, Aranymetszés kenyerével. Az újonnan bevezetett sétálósütemény kategóriában pedig a biharkeresztesi Éles Szilárd (Stella pékség) málnás-pisztáciás pékfagylaltja lett.
A biharkeresztesi Stella pékség málnás-pisztáciás pékfagylaltja, a Sétálósütemény kategória győztese a 17. alkalommal meghirdetett Magyarország tortája verseny díjátadóján, valamint az augusztus 20-ai nemzeti ünnep és a kapcsolódó rendezvények beharangozó sajtótájékoztatóján az Országház Vadásztermében. MTI/Szigetváry Zsolt
KezdőlapKultúraMegvannak Magyarország idei legjobb tortái és kenyerei - mutatjuk a győzteseket
December 1-jén volt egy éve, hogy hivatalba lépett az Ursula von der Leyen által vezetett második Európai Bizottság. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem elemzése szerint a védelempolitika területén több előrelépést történt, mint a gazdaságban.
Az energiaügyi miniszter szerint egyre emelkedik az áram aránya az energiamixben. Az áramimport ma már 20 százalék körül van. A cél, hogy növeljék az áramtermelő kapacitást és áramtároló képességet – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lantos Csaba.
Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.