eur:
411.19
usd:
394.49
bux:
79327.37
2024. november 22. péntek Cecília
A Városliget Zrt. által 2017. december 8-án közreadott képen a Városliget melletti Ötvenhatosok terén felépülő Néprajzi Múzeum látványterve. A nemzetközi építészeti tervpályázaton győztes magyar Napur Architect építésziroda által tervezett új múzeumépület építése a jelenleg parkolónak használt téren még az idén megkezdődik, a Liget Budapest projekt keretében.
Nyitókép: MTI/Városliget Zrt.

Feltárul Bartók Béla észak-afrikai gyűjtése

118 fonográfhengerről van szó.

Bartók Béla észak-afrikai útján gyűjtött 118 darab fonográfhengere kerül letétként a Néprajzi Múzeumba, amely a legkorszerűbb módszerrel digitalizálja, majd online is elérhetővé teszi a közönség számára a hengereken hallható anyagot.

Bartók Béla 1913 nyarán indult észak-afrikai gyűjtőútjára, amelyet ugyan betegsége miatt meg kellett szakítania, és az első világháború miatt nem is tudott folytatni, azonban így is 118 fonográfhengerre vett föl dallamokat, amelyeket később lejegyzett. Bartók Béla jogutódjának, Vásárhelyi Gábornak köszönhetően a fonográfhengerek idén a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe kerülnek letétként - közölte az intézmény.

A Néprajzi Múzeum hangarchívumában egy bő évszázad alatt több tízezernyi dallamadatot tartalmazó analóg gépi hangfelvétel halmozódott fel, ezek közül jelentős tételt tesznek ki a fonográf-felvételek.

A fonográfot a XIX. század utolsó éveiben Vikár Béla használta elsőként Európában népzenei gyűjtésre, ezzel a párizsi világkiállításon nemzetközi sikert aratott. Őt követve Bartók Béla, Kodály Zoltán és az ő tanítványaik, akik több mint 4700 fonográfhengernyi népzenei anyagot rögzítettek a XXI. század elején. A gyűjtés a magyar mellett kiterjedt a Kárpát-medencében élő román, szlovák, délszláv, rutén, német, a moldvai csángó, sőt Bartók Béla esetében az anatóliai török és algériai arab lakosságra, továbbá a Volga-vidéki rokon népek anyagára is.

A Néprajzi Múzeum Magyarországon legnagyobb, mintegy 4700 darabot számláló gyűjteményébe a legtöbb, mintegy 1700 fonográfhenger Bartók Béla gyűjtései révén került. A felvételek jelentős része 1906 és 1918 között készült.

A fonográfot egészen az 1950-es évekig alkalmazták a népdalgyűjtésben, akkorra vált elavulttá a korszerűbb hangrögzítő eszközökhöz képest. Anyaga, a rendkívül érzékeny viasz akár egy kis koccanástól is eltörik, így a használatban kopásnak, pusztulásnak van kitéve. A múzeum szakemberei kísérleteztek ugyan a fonográfhengerek másolásával, de ez nem vezetett eredményre. Később a magnószalagos átjátszás jelentett könnyebbséget, mivel itt a hengerek meghallgatásához nem volt szükség újbóli átjátszáshoz. A digitális technika fejlődésével lehetőség nyílt a magnószalagok digitalizálására, amelynek eredményeként a Néprajzi Múzeum weblapján szinte az összes fonográfhenger meghallgatható.

Mivel azonban a magnószalagok is sérülékenyek, valamint a digitalizálás során nem csak a henger zaja, hanem a magnószalag problémái is kiütköztek, a Néprajzi Múzeum a még át nem játszott fonográfhengerek közreadására beszerezte a legmodernebb, Henri Chamoux által kifejlesztett Archeophone készüléket. Ezzel köztes hanghordozó nélkül, közvetlenül lehet digitalizálni. A tavaly vásárolt eszköz segítségével a múzeum munkatársai már több mint 1000 hengert digitalizáltak.

Az újonnan bekerült Bartók hengereket is az Archeophone segítségével digitalizálja a múzeum, tartalmukat online közzéteszi, az eredeti fonográfhengereket pedig a legkedvezőbb körülmények között tárolja majd új épületének speciális kialakítású, klimatizált raktáraiban.

Április elsején tematikus nap keretében be is lehet majd tekinteni a digitalizációs munkába. Az eredeti hengereken rögzített felvételek mellett további hanghordozók, a gyűjtemény sajátosságai, kulisszatitkai is megismerhetők lesznek, valamint meg lehet tekinteni az Archeophonet is. Az érdeklődők a szombati tematikus napon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárainak és hallgatóinak segítségével bemutatókon vehetnek részt, ahol kiderül majd, hogy mit lehet tanulni ma az egykori fonográfhengeres gyűjtésekből. A nap módszertani bemutatóval és Bartók Béla gyűjtései által inspirált koncerttel zárul.

A klasszikus zene világába kalauzol az alábbi Aréna-beszélgetés is:

Címlapról ajánljuk
Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.

Aki fittyet hány a hóhányásra, csúnyán megjárhatja

A hirtelen jött hideg és hóesés nem csak az autósokat, a tömegközlekedőket, de a gyalogosokat is próbára teszi. Az ingatlantulajdonosoknak pedig fokozott figyelmet kell fordítaniuk a környezetükre, hiszen a havas vagy jeges járdák csúszásmentesítése az ő feladatuk, jogi felelősség terhelhetik őket, ha valaki elesik és megsérül.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×