"A közönség számára ezek nem voltak hozzáférhetők. Alkalmanként a kiállításokon természetesen szerepelnek íróknak, költőknek a kéziratai, de azért ezeket műtárgyvédelmi okokból nagyon ritkán, rövid ideig, megszorításokkal mutatják be" – mondta el az InfoRádióban Földesi Ferenc filológus, a Kézirattár vezetője, a szöveg megtalálója.

Kétszáz évvel ezelőtt, 1823. január 22-re datálta Kölcsey Ferenc a Himnusz tisztázatának a kéziratát, ekkor került rá az "utolsó pont". A kerek évfordulón úgy döntött az Országos Széchényi Könyvtár, hogy a kézirattárában őrzött összes autográf Kölcsey-verset, kéziratot hozzáférhetővé teszi a közönség számára digitalizált formában. Így a teljes teljes kéziratcsomagot láthatóvá teszik, modern, ellenőrzött leírásokkal.

A Copia oldalt 2021 nyarán, Babits Mihály halálának nyolcvanadik évfordulóján nyitották meg több ezer Babits-levél publikálásával. Az irodalomtörténet 180-at ismer a Kölcsey Ferenctől, ebből 115 autográf Kölcsey-vessel gazdagodott a gyűjtemény. Január végén ezt tették elérhetővé a közönség számára, letölthető formátumban, jó felbontásban.

A munka során Földesi Ferenc nézte át a teljes gyűjteményt, és talált egy egészen különleges kéziratot, ami szinte bizonyosan Kölcsey Ferenctől származik, amelyet a költő igyekezett olvashatatlanná tenni egy átírással. A szövegre úgy talált rá, hogy alaposan átvizsgálta a két kéziratcsomagot. Így került a látóterükbe

tíz sornyi verstöredék, amelyet hurokvonallal igyekezett a költő eltüntetni.

Földesi Ferenc elmondta: a Kölcsey-verseknek, leveleknek van kritikai kiadása, Szabó G. Zoltán adta ki.

"Teljesen érthetetlen, hogy valami miatt elsiklott a tekintete ezen töredék fölött. Most, amikor alapos ellenőrzésnek vetettük alá ezeket a kéziratokat és a kritikai kiadás leírásait, akkor tűnt fel, hogy ez egy olyan szöveg, amelyet nem ismer az irodalomtörténet" – mondta Földesi Ferenc.

A filológus reméli, hogy hamarosan publikálni lehet a szöveget, de előtte értelmezni kell, hiszen bizonyos sorok olvashatók belőle, más sorokat pedig fel kell oldani valamilyen módon. Ezt megtehetik filológiai eszközökkel, de multispektrális fényképezéssel is megnézik, hogy fel tudják-e oldani a szöveget.

A szöveg a történeti versek kéziratcsoportjába tartozik, és egészen közeli rokona az 1821-ben született Dobozi című románc balladának, ami egy török időkből való história, amelyben Dobozi Mihály menekíti feleségét a rájuk támadó török erők elől, és miután látják, hogy már nem tudnak megmenekülni, a feleség azt kéri, hogy inkább ölje meg, és ne kerüljön a pogányok rabságába. Így halnak meg mindketten. Az áthúzott és megsemmisített verskezdeményben a Dobozi című vers elejének a tematikus vázáról van szó.

A versrészletetet a közönség láthatja digitálisan, a szöveg részleges megfejtése nincs messze. Miután kiderül, megjelenik róla egy tudományos közlemény a maga értékének megfelelően.

"Nem szabad túlértékelni, de nem szabad alulbecsülni sem ezt a szöveget"

– mondta Földesi Ferenc. A verstöredék elsődleges jelentősége, hogy kevés fogalmazvány maradt Kölcseytől, tehát verskéziratai általában tisztázatként maradtak fenn. Ilyen értelemben Kölcsey alkotói metódusáról tud majd információt adni a verskezdemény, ami aztán másképp manifesztálódik a következő versben.