"Megpróbáltam annyira belemenni, amennyire dokumentarista módon lehet, tehát nem úgy, mint egy költő, akinél megbocsátható, hogy a történeti hűség nem olyan, mint kellene" – beszélt a Kályha Kati című színdarabról a szerző, Szálinger Balázs József Attila-díjas költő.

A darab megírása előtt két évvel Nagybányán egy hónapot töltött, de jó pár éve gyűjti a színműhöz az irodalmat. Szálinger Balázs szerint nagy segítség volt a Trianon 100 kutatás, és rengeteg jó könyv készült a témakörről. A helyszínen műgyűjtőkkel, helytörténészekkel beszélt, és megpróbálta ítélkezés nélkül megismerni az akkori embereket.

A kutatásban Tersánszky Józsi Jenő művei is segítették, például A félbolond és a Kakuk Marci című regény, amik a régi idők Nagybányáját mutatták. A darab egy kocsmában játszódik, tehát alulnézetből látjuk azt, amit gyűjtőszóval Trianonnak nevezünk. Hadi események ekkor nem voltak, mert "egy otthagyott országrészbe egyszerűen bevonult egy másik sereg." Bár a Székely Hadosztály Zilah környékén belekezdett a fegyveres ellenállásba, de ez nem vezetett eredményre.

A kocsma összegyűjti azokat az embereket, akik egyébként nem találkoznának, és olyan gondolatcserék alakulhatnak ki köztük, melyek a normális élethelyzetben nem valósulnak meg, ennek oldószere az alkohol. A kocsma fórumként működik, és mind horizontálisan, mind vertikálisan sok mindenkit megjelenít a társadalomból – magyarázta a szerző.

"Magyarok, románok, rendőrkapitány és zsebtolvaj is megjelenik, és az egészet összetartja egy erős női főszereplő, akinek minden irányban vannak kapcsolatai. Rajta keresztül kommunikál az egymással szót nem értő több világ. Erre a fórumra érkezik az impériumváltás" – mondta Szálinger Balázs.