eur:
411.21
usd:
392.66
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
close-up of a red wet apple
Nyitókép: lacaosa/Getty Images

Egy gyümölcs rendkívül gazdag, de eltünedezni látszó hagyatékát gyűjtötték össze

Ambrus Lajos a Tündérkert-mozgalom tagjaként arra buzdít, ismerjük meg, szaporítsuk, védjük, terjesszük szűkebb otthonunk, tájegységünk kivesző gyümölcsfáit. Nagy almáskönyv című művében a Kárpát-medencében egykor vagy máig fellelhető almafajták mellett foglalkozik a kertészet történetével, valamint híres magyarok almához, gyümölcsfához és kerthez való viszonyával is.

A Nagy almáskönyv hozzávetőleg harminc év kutatómunkája, amiben a Kárpát-medence hosszú ideje „eltünedezni” látszó, egyébiránt rendkívül gazdag gyümölcshagyatéka került összegyűjtésre, feldolgozásra és rendszerezésre – árulta el Ambrus Lajos.

A literátor egyetértett azzal, hogy a mai ember legfeljebb négy-öt almafajtával találkozik, noha a történeti Magyarország egy valóságos gyümölcsöskert volt, legalábbis a történeti anyagok ezt támasztják alá. Szerinte hasonlóan nagy munka belemélyedni abba, hogy mi is történt a magyar gyümölccsel – nemcsak az almával, hanem a mindenféle kerti terménnyel –, mint ha a magyar népzene, néptánc kincsét próbálnánk felkutatni. Annál is inkább, mert

a 20. század végére gyakorlatilag a „kihalás szélére került” ez a történeti anyag, a 25. órában vagyunk

– jegyezte meg.

Ambrus Lajos a mai ismeretekhez arányítva arra hívta fel a figyelmet, hogy egykor 3-4000 fajta gyümölcs volt megtalálható a Kárpát-medencében, köztük 800-1000 almafajta. Miután ezek a gyümölcsök a Kárpát-medence éghajlati rendszerében különféle helyen teremtek, nyilván eltérően is viselkedtek, mondjuk, a Felső-Magyarországon és a Délvidéken, vagy például Zalában és Erdély különböző részein – magyarázta a szerző. Bizonyos az is, hogy a folyóvizek völgyében hatalmas gyümölcsösök húzódtak, ennek komoly történeti irodalma van – a témával Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató, tudós foglakozott behatóbban, aki szintén arra jutott, hogy az ártéri fajták eltűntek, legfeljebb romjaikban élnek.

A szerző, a középkori források, török kori emlékek tanulmányozása során arról is megbizonyosodott, hogy

a magyar gyümölcsészet rendkívül hatékony és igen híres volt Európában.

Egy gazdának almából hat-nyolc, körtéből négy-hatféle biztosan akadt a kertjében, amiket a legkülönfélébb célokra, a gasztronómiától a gyógyászaton át az aszalásig és a pálinkafőzésig használták. Vagyis egy kiterjedt organikus rendszer volt – fogalmazott.

Az író – mások mellett – a Tündérkert-mozgalomról is szót ejtett, amit barátjával, a Prima Primissima-díjas Kovács Gyulával alapított. Ennek lényege, hogy a gyümölcsész vezetésével, valamint elvei alapján egy génbanki gyűjteménybe gyűjtsék a fajtákat. Kovács Gyula pórszombati kertjében ennek köszönhetően jelenleg 3600 fajta gyümölcs található a Kárpát-medence minden tájáról – ismertette az író.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×