Infostart.hu
eur:
373.08
usd:
339.97
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
close-up of a red wet apple
Nyitókép: lacaosa/Getty Images

Egy gyümölcs rendkívül gazdag, de eltünedezni látszó hagyatékát gyűjtötték össze

Ambrus Lajos a Tündérkert-mozgalom tagjaként arra buzdít, ismerjük meg, szaporítsuk, védjük, terjesszük szűkebb otthonunk, tájegységünk kivesző gyümölcsfáit. Nagy almáskönyv című művében a Kárpát-medencében egykor vagy máig fellelhető almafajták mellett foglalkozik a kertészet történetével, valamint híres magyarok almához, gyümölcsfához és kerthez való viszonyával is.

A Nagy almáskönyv hozzávetőleg harminc év kutatómunkája, amiben a Kárpát-medence hosszú ideje „eltünedezni” látszó, egyébiránt rendkívül gazdag gyümölcshagyatéka került összegyűjtésre, feldolgozásra és rendszerezésre – árulta el Ambrus Lajos.

A literátor egyetértett azzal, hogy a mai ember legfeljebb négy-öt almafajtával találkozik, noha a történeti Magyarország egy valóságos gyümölcsöskert volt, legalábbis a történeti anyagok ezt támasztják alá. Szerinte hasonlóan nagy munka belemélyedni abba, hogy mi is történt a magyar gyümölccsel – nemcsak az almával, hanem a mindenféle kerti terménnyel –, mint ha a magyar népzene, néptánc kincsét próbálnánk felkutatni. Annál is inkább, mert

a 20. század végére gyakorlatilag a „kihalás szélére került” ez a történeti anyag, a 25. órában vagyunk

– jegyezte meg.

Ambrus Lajos a mai ismeretekhez arányítva arra hívta fel a figyelmet, hogy egykor 3-4000 fajta gyümölcs volt megtalálható a Kárpát-medencében, köztük 800-1000 almafajta. Miután ezek a gyümölcsök a Kárpát-medence éghajlati rendszerében különféle helyen teremtek, nyilván eltérően is viselkedtek, mondjuk, a Felső-Magyarországon és a Délvidéken, vagy például Zalában és Erdély különböző részein – magyarázta a szerző. Bizonyos az is, hogy a folyóvizek völgyében hatalmas gyümölcsösök húzódtak, ennek komoly történeti irodalma van – a témával Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató, tudós foglakozott behatóbban, aki szintén arra jutott, hogy az ártéri fajták eltűntek, legfeljebb romjaikban élnek.

A szerző, a középkori források, török kori emlékek tanulmányozása során arról is megbizonyosodott, hogy

a magyar gyümölcsészet rendkívül hatékony és igen híres volt Európában.

Egy gazdának almából hat-nyolc, körtéből négy-hatféle biztosan akadt a kertjében, amiket a legkülönfélébb célokra, a gasztronómiától a gyógyászaton át az aszalásig és a pálinkafőzésig használták. Vagyis egy kiterjedt organikus rendszer volt – fogalmazott.

Az író – mások mellett – a Tündérkert-mozgalomról is szót ejtett, amit barátjával, a Prima Primissima-díjas Kovács Gyulával alapított. Ennek lényege, hogy a gyümölcsész vezetésével, valamint elvei alapján egy génbanki gyűjteménybe gyűjtsék a fajtákat. Kovács Gyula pórszombati kertjében ennek köszönhetően jelenleg 3600 fajta gyümölcs található a Kárpát-medence minden tájáról – ismertette az író.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×