Kulturális diplomácia az elmúlt évtizedekben egyre inkább felértékelődött a diplomáciai érdekérvényesítésen belül, ezt kulturális exportnak is szokták nevezni, és az egyes nemzetek egyre inkább rájöttek arra, hogy a pozitív országképformálás egyik legfontosabb eszköze – mondta Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.

Ennek részeként együttműködési megállapodást kötött áprilisban a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Magyar Művészeti Akadémia, most pedig megszületett egy hasonló megállapodás a kulturális és innovációs tárcával is. Az MMA főtitkára elmondta, az a legjobb kulturális diplomácia, ha a magyar művészeti értékek legjavát tudják bemutatni a külföldi közönségnek, és az együttműködési megállapodásnak az a lényege, hogy egyrészt a külföldön működő magyar kulturális intézetek látják, hogy az ottani befogadó közeg mire lehet nyitott a kortárs magyar művészetből, és ők tudják megtalálni a helyi partnereket. Másfelől a Magyar Művészeti Akadémia tudja, hogy a kortárs magyar művészetnek mik azok a kimagasló értékei, eredményei, amelyek méltán igényt tarthatnak a nemzetközi figyelemre.

"Ha nagy mennyiségben komolyan szeretnénk külföldi programokat szervezni, akkor ennek meg kell teremteni természetesen a kereteit, a menetrendjét, a forrásait és valamiféleképpen koordinálni kell ezt a kétirányú gondolkodást" – mondta Richly Gábor.

Az együttműködési megállapodás aláírásakor Csák János kulturális és innovációs miniszter úgy fogalmazott, hogy ezeknek a külföldi magyar intézeteknek a feladatuk, hogy képesek legyenek megfogalmazni a magyar kultúrát úgy, hogy azt egy nyolcéves gyerek, egy politikus és egy üzletember is megértse. "Ezt csinálják valóban a külföldi intézetek, rétegprogramokat is szerveznek, szűkebb csoportoknak is terveznek programokat és igyekeznek olyan kulturális eredményeket is bemutatni ami pedig tömegeket vonz. Ilyen szempontból a Magyar Művészeti Akadémia hasonlóan működik" – mondta a főtitkár.

A magyar kultúrában rengeteg bemutatandó és támogatandó érték van, de az MMA fókuszában a nagyjából 300 akadémikus, a több mint 800 köztestületi tag, a 300 ösztöndíjas és a több 100 díjazott áll. "Ha így közelítünk a kérdéshez, akkor máris a kortárs magyar művészeti életből pár ezer alkotó, előadóművész kapcsolódik az Akadémiához, de abszolút nem akarjuk kizárni azt, hogy az ebbe a körbe tartozó művészek más művészekkel közösen létrehozott alkotásait, projektjeit is bemutassuk külföldön. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy

ez egy hatalmas nagy gazdag merítés, és ezt kívánjuk most felkínálni a külföldi magyar intézetek számára"

– tette hozzá Richly Gábor.

2011 óta köztestület a Magyar Művészeti Akadémia, az elmúlt egy évtized az intenzív építkezés évtizede volt, de ez elsősorban Budapestre koncentrált, és eljött az idő, hogy most már intenzívebben jelen legyen az egész ország területén. Eddig is számos formában támogatott vidéki fesztiválokat, rendezvényeket, alkotótáborokat, kulturális intézményeket, szervezeteket, de egészen más dolog anyagilag támogatni jó kezdeményezéseket, és egészen más szerves módon jelen lenni a vidék kulturális, művészeti életében is.

"A Magyar Tudományos Akadémiához hasonlóan mi is létrehozunk olyan regionális egységeket, amiben az akadémikusok nem a saját művészeti águk szerint szerveződnek, ahogy itt Budapesten a tagozatokban, hanem helyi kötődésük alapján Magyarország egy-egy régiójában összművészeti jelleggel igyekeznek kitalálni, hogy ott helyben mik azok a kezdeményezések, lehetőségek, amit a Magyar Művészeti Akadémia támogatni tudna. Ez az igazi jelenlét, erre szeretnénk a jövő évtől kezdve egy mély lélegzettel egy nagy lépést tenni" – mondta az MMA főtitkára.

A Magyar Művészeti Akadémia intézményi családja is bővül, az egyik legújabb eleme a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ. Az akadémia több elődintézménytől vett át olyan gyűjteményeket, amelyeknek a szakszerű tárolása, állagmegóvása, feldolgozása nem volt biztosított. Emellett megkapott egy olyan múzeumot, amely 1968 óta ugyan létezett, de soha nem volt kiállítótere, soha nem tudta megmutatni magát. Ehhez kapott a Magyar Művészeti Akadémia egy telket is a pesti Liget-projekt közelében.

"Itt szeretnénk megvalósítani az új építészeti múzeumot, amivel kapcsolatban nem is szeretjük annyira a múzeum szót emlegetni, hanem inkább az építészet ligetéről beszélünk. Az a feladatunk, hogy ezeknek a gyűjteményeknek az ápolása, kutathatóvá tétele és az építészeti örökségünk bemutatása mellett segítsük egyrészt a kortárs építészetet, másrészt az építészetről való gondolkodást. Elsősorban nem múzeumban gondolkodunk, hanem egy olyan fórumnak szeretnénk otthont teremteni, ahol a hagyomány, a jelen és a jövőre gondolás egyszerre valósul meg, és ahol nemcsak a szakma, hanem a tágabb érdeklődő közönség is különböző szakmai programok, konferenciák, előadások, kiállítások segítségével inspirációkat kaphat és közelebb kerülhet az építészek gondolkodásához és az építészetről való gondolkodáshoz" – fejtette ki Richly Gábor.