Infostart.hu
eur:
379.41
usd:
321.86
bux:
131168.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Professional studio microphone on blue background with orange audio waveform, Podcasting, broadcasting or recording studio banner
Nyitókép: JuShoot/Getty Images

"Magyar hangja..." – szinte kész a korszakos dokumentumfilm

Csapó András rendező kívülről került a szinkron világába, így kellett egy százéves történetről képet alkotnia. Nem volt egyszerű, és még nincs is kész a munka.

"Magyar hangja..." címmel dokumentumfilm készült a magyar szinkronról. A tervek szerint ősszel mozikba kerülő alkotásban több ismert színész és szakember beszél a szinkronszakmáról, megszólal mások mellett Molnár Piroska, Szacsvay László, Bogdányi Titanilla, Csankó Zoltán, Csőre Gábor, Galambos Péter, Kálid Artúr, Kerekes József, Pogány Judit és Stohl András is.

"A film ötlete a Vertigo Média berkein belül született, Kárpáti György és Berta Balázs producerek kerestek meg, hogy egy ilyen film rendezési oldalát vegyem a szárnyaim alá" – mondta az InfoRádiónak Csapó András, aki a rendezője a készülő alkotásnak. Korábban nem igazán volt benne a szinkron világában, persze látta már a folyamatokat, és volt olyan korábbi film, amiben narrációt készített, ezért teljesen nem volt idegen számára a "feladvány".

"Ha megnézzük, hogy a szinkronnak százéves története van Magyarországon, akkor ahhoz képest kijelenthető, hogy sok minden újdonságot kellett felfedezni és leképezni ezzel a dokumentumfilmmel" – folytatta.

A film egyrészt a magyar szinkron történetét bemutató vállalkozás, de személyes álláspontok, élmények is megjelennek benne színészektől, filmkészítőktől.

"Az volt a missziónk, hogy a már ismert hangokon és arcokon keresztül bemutassuk a nézők számára, hogyan épül fel maga a szinkron, milyen háttérmunkálatai vannak, hiszen

a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy egy film szinkronjának elkészítése nemcsak magán a színészen múlik,

hanem rengeteg stábtag van, vágók, hangmérnökök, szinkronrendezők, dramaturgok, forgalmazók, és ennek a nagy komplexumnak a végterméke az, amit a néző a moziban, illetve a tévében hallhat évtizedek óta Magyarországon."

A dokumentumfilm mozgóképes része javarészt már elkészült, mintegy 40 interjút leforgattak hozzá, de van, amit még le kell forgatni, és a színészek is rendkívül elfoglaltak, ebből adódóan is nehéz egyeztetni a film készítésekor.

"A film nagy része már a kezünkben van a vágóasztalon; ez egy másik komoly feladat, hogy az emberektől hallott rengeteg jó történet közül úgy kell válogatni, hogy kirajzolódjon egy kép" – vázolta Csapó András.

A szereplőket kor szerint is vegyesen válogatták, hogy ne csak egy aktuális képet fessenek fel, hanem megpróbálják a teljes szinkrontörténetet összefoglalni a legelejétől, az alakulásától, az okaitól kezdve azon át, hogy milyen stúdiókban zajlott ez a munka, és az sem mellékes, hogy az elmúlt időszakban milyen változás ment végbe.

"Az analóg korszakból átléptünk a digitálisba, és ez a szinkron világában is hasonló történt, ami különböző metódusokat is maga után von. Egészen máshogy zajlott a szinkron 30-40 éve, mint manapság. Erről is próbálunk átfogó képet mutatni" – mondta Csapó András.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×