Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Zala megye szovjetizálása 1945–50 – új könyv a diktatúra vidéki kiépüléséről

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága, valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontja gondozásában jelent meg a Zala megye szovjetizálása 1945–50 című kötet.

A könyv az ország egy délnyugati szegletének, egy dunántúli megyéjének politikai és társadalomtörténetét mutatja be az ország megszállásától kezdődően egészen a szovjet tanácsrendszer bevezetéséig – mondta Káli Csaba történész, a könyv szerzője, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese.

"Ha a kvintesszenciáját kellene adnom ennek az ötévnyi időszaknak, akkor ez a folyamat alapvetően azt mutatta be, hogy hogyan fejlődik ki egy diktatúra" – mondta a szerző, és arra hívta fel a figyelmet, hogy Zala megye alapvetően egy falusi társadalom volt abban az időszakban, mindössze két város volt a megyében, egy közepes és egy kisebb, Nagykanizsa és Zalaegerszeg, de a megye lakosságának döntő többsége, 80 százaléka falusi ember volt. Azt mutatja be ez a kötet, hogy ezt a falusi társadalmat a diktatúra hogyan próbálta meg bekeríteni, majd pedig megtörni, hogy ezt a vidéki társadalmat, ami egy megközelíthetetlen tömb volt még 1945-ben a kommunisták számára, hogyan őrli fel, vonja fokozatosan uralma alá a szovjet rend – tette hozzá.

Káli Csaba elmondta, törekedett arra, hogy a kötetben a makrotörténeti képek mellett az úgynevezett mikrotörténet is helyet kapjon, olyan történeteket is igyekezett bemutatni, amelyek egy-egy emberre vagy az emberek egy nagyon szűk csoportjára fókuszálnak.

"Például egy párttitkár érték- és életvilágát, egy népbírósági pert vagy egy bérház építésének a történetét és benépesülését is bemutattam, hogy a megyei szintű makrofolyamatot levetítsem a szürke kisemberek szintjére is, hogy ők hogyan látták ennek a világnak a felépülését, és milyen reakciót adtak erre, ami persze alapvetően az elutasítás volt" – mondta a történész.

Az alapvetően levéltári forrásokon alapuló kötetben a levéltáros olyan dolgokra is igyekezett rámutatni, amelyet az átlagember nem biztos, hogy észre vesz, vagy nem biztos, hogy jelentőséget tulajdonít neki. Így például 1945 márciusában, áprilisában, amikor Zala megyét elfoglalták a szovjet csapatok, és újra felállt a közigazgatás, az iktatást egyessel kezdték a legtöbb közigazgatási hivatalban, noha alapszabály, hogy év közben egyessel nem indítják újra az iktatást.

"Ezenkívül rámutattam még a papírminőségre, az írásképre, a gépírás minőségére, amelyek sok esetben plusz információt adhatnak a kötetben lévő szöveg mellé, vagy például a helyesírás egy ilyen elem, ami alapvetően mutatja meg az írás készítőjének szellemi szintjét, iskolázottságát" – mondta Káli Csaba.

A kötet szerzője, Magyar Nemzeti Levéltár Zala megyei levéltárának igazgatóhelyettese elmondta azt is, hogy 1993-ban kezdte a pályáját a Zala Megyei Levéltárban, és már attól az évtől kezdve foglalkozik a kérdéssel, vagyis mintegy negyed század kutatása fekszik összefoglaló jelleggel a Zala megye szovjetizálása 1945–50 című kötetben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×