A felbecsülhetetlen értékű kulturális emlékek, az egykori Batthyány-birtokok levelezései betekintést nyújtanak a Magyar Királyság évszázados működésébe. Ezek tudományos igényű vizsgálatával jobban rekonstruálhatók a magyar történelem meghatározó eseményei és összefüggései - mondta Orbán Balázs a Magyar Nemzeti Levéltárban (MNL) tartott eseményen.

Az államtitkár kitért arra, hogy az MNL már eddig is őrzött okleveleket a Batthyány-gyűjteményből, például a mohácsi csatát közvetlenül megelőző és azt követő időszakban született iratokat.

A Batthyány család 1945-ben kénytelen volt elhagyni Magyarországot, és vinni magával a több száz éves iratokat tartalmazó családi levéltárat.

Orbán Balázs megjegyezte: a kormány fontosnak tartja, hogy a nemzeti kincseket, ereklyéket, emléktárgyakat hazai kézben tudhassák, ezért támogatták Munkácsy Mihály trilógiájának teljessé tételét vagy a Seuso-kincsek visszavásárlását is.

Mint elhangzott, a Batthyány családdal mintegy tíz éven át húzódó megbeszélések, tárgyalások során kezdetben egy bécsi széfben őrzött, háromszáz középkori oklevélről tudtak, és csak három éve derült ki, hogy egy másik széfben további mintegy kétszáz okleveleket őriznek.

"A két hete Budapestre érkezett anyag tartalma egyedülálló, a magyar történelem szempontjából hihetetlenül fontos iratokról van szó, amelyek kiegészítik a már nálunk lévő Batthyány-dokumentumokat. A Mohács előtt Magyarországon keletkezett mintegy egymillió oklevélből mintegy százezer maradt meg" - mondta a főigazgató.

Rácz György főlevéltáros, az MNL Tudományos Igazgatóságának helyettes vezetője felidézte, hogy 1945 tavaszán a körmendi Batthyány-kastély értékei szívszorító módon pusztultak el, a levéltár 15 százaléka is megsemmisült, a többi dokumentumot sikerült külföldre menekíteni. Hangsúlyozta: az oklevelek értéke abban rejlik, hogy a Batthyány család tagjai évszázadokon át töltöttek be fontos kormányzati tisztségeket.

Az oklevelek három csoportba sorolhatók

A Memorabilia-sorozat elsősorban királyi leveleket és politikai témájú iratokat tartalmaz. A tudományos kutatás szempontjából kiemelkedő forrásértékű együttes az úgynevezett Himfiana-sorozat, amely az Anjou-korban befolyásos Döbrentei Himfiek levéltára volt, ezeket a Batthyányiak birtokaikkal örökölték. Ezek legkorábbi darabja IV. Béla király 1256-ban kiadott oklevele. A harmadik sorozat az Acta Antiqua, ide sorolták a család ősi birtokállományának legrégebbi birtokjogi okleveleit. E sorozat legkorábbi darabja Nagy Lajos király 1355. évi oklevele.

A több mint 75 éven át Bécsben őrzött dokumentumok számbavételük, feldolgozásuk, digitalizálásuk után a tudományos kutatás rendelkezésére fognak állni.