A hála és az újrakezdés jegyében vasárnap minden magyarországi templomban ugyanaz az imádság hangzik el; erre kérte az egyházakat és híveiket a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Elnöksége, összefogva a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával. A koronavírus áldozataira emlékezve délelőtt a harangok is megszólalnak.

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke az InfoRádióban elmondta, a közfelfogásban él, hogy ha már nem tudunk semmit csinálni, akkor imádkozzunk, abból baj nem lehet, ám ő maga pont fordítva gondolja.

"Az igazán fontos dolgok imádsággal kezdődnek,

a legtöbb, amit tenni tudunk Magyarországért, hogy újra tudjunk indulni a világjárvány után, az pont az, hogy az imádság erejét kínáljuk fel. Azt is mondhatnám, ez egy lelkienergia-átadás ás -átvétel a Szentlélektől" – fogalmazott Balog Zoltán.

A közös imaszavakkal közös erőt kívánnak kifejezni, amelyben "mindannyian hiszünk a különbségeink ellenére". Ez a második lépés, mert az első az a megemlékezés azokról, akik a járvány során mentek el.

Azt is elmondta, vasárnap éppen két nappal lesz a trianoni békediktátum évfordulója után, így tehát a 101 évvel ezelőtti veszteségre és az annak ellenére létező összetartozásra is utal a harangzúgás.

Arról is szólt, hogy öt történelmi egyház képviselője is ellátta kézjegyével a napokban a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát támogató nyilatkozatot; a Magyarországi Református Egyház szerint a stratégia vallásturizmust érintő része nemcsak a vallási, történeti és kulturális örökség, hanem az Istennel való kapcsolat fontosságát is figyelembe veszi.

"Magyarország történelme és jelene is tele van olyan kulturális értékekkel, amelyek a keresztény hit megértése nélkül igazából nem mondanak semmit, vagy sokkal kevesebbet. Azt szeretnénk, hogy akkor, amikor a magyarok azon gondolkodnak, hogyan töltsék el a szabadidejüket, hogyan pihenjenek, hogyan lépjenek ki a hétköznapokból, akkor

utakat alakítanánk ki nekik azokhoz az értékekhez, amelyek közvetítik az Istennel és az egymással való kapcsolatot,

és bizony az önismerethez is segítenek" – ecsetelte a lelkipásztor.

Konkrét példát is mondott:

"Amikor bemegyünk egy csodálatos templomba, kizárólag művészettörténeti szempontból magyarázzák el nekünk, hogy hogy vannak a különböző korok, stílusok, építőmesterek, festők, közben szól egy gyönyörű Bach-muzsika, talán még a kórus is énekel, talán még azt is elmondjuk, hogy milyen stílus, milyen hangszer; ez az egyik lehetőség. A másik, hogy egy lelki utat járunk be a templomban, megismerve, hogy

• miért vannak úgy elrendezve a dolgok
• mi az oltár szerepe
• miért van úrasztala
• miért van fal a templom közepén
• miért van ikonosztáz
• miért a szószék van a legmagasabban."

Ehhez az elgondoláshoz természetesen infrastruktúra (például szálláshelyek, munkaerő) is társulna egy pályázati rendszeren keresztül, állami felkérésre.