eur:
411.2
usd:
392.57
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Weiler Péter

Először kerül virtuális műtárgy kalapács alá Magyarországon

Az első NFT-t 2014-ben Kevin McCoy világhírű amerikai média művész hozta létre.

2021-ben a műtárgy piacot jelentősen felrázta az NFT technológia érkezése. Az NFT (non-fungible token), magyarul a nem helyettesíthető token mögött a kriptovalutákhoz hasonlóan a blokklánc technológia áll, így egy adott digitális tartalom, igazából a hozzá kapcsolódó token tulajdonjoga nyilvános és biztonságosan megosztott adatbázisban kerül rögzítésre. Az első NFT-t 2014-ben Kevin McCoy világhírű amerikai média művész hozta létre. Az utóbbi években vált elfogadott megoldássá, hogy az így egyedivé tett digitális alkotások kereskedelmét művészek, és gyűjtők, galériák között bonyolítsák.

A nagy nemzetközi aukciósházak közül először 2021. március 11-én az amerikai Christie’s árverezett el NFT-t, Beeple Everyday, first 5000 days című alkotását. Ez a digitális műtárgy 69 millió dolláros eladási árával azóta is tartja a rekordot. A második belépő a Sotheby’s volt, 2021. április 14-én árverezték el 17 millió dollár értékben PAK The Fungible című NFT kollekcióját. A harmadik aukciós nagyágyú, a Phillips április 23-án értékesítette a Mad Dog Jones Replicator című alkotását, ami 4,1 millió dolláros leütési áron cserélt gazdát.

Magyarországon először aukciósházként a Kieselbach Galéria értékesít NFT-t, a sorrendben a 65. árverésén, ahol – Tihanyi Lajos, Kádár Béla, Ferenczy Károly, Mednyánszky László, Vaszary János, Barcsay Jenő és Bukta Imre fő műveinek társaságában – június 14-én kerül majd kalapács alá Weiler Péter Kádár János segít apámnak beprogramozni az új színes tévénket című alkotása.

Weiler Péter volt az első magyar képzőművész, aki március 9-én 1 Ether áron (mai árfolyamon kb. 800 ezer forint) értékesítette Kacsuk Péter kortárs gyűjtőnek az első magyar NFT-t. Weiler 25 éve alkot digitális eszközökkel, a képeit a mester állományból giclée nyomtatással vászonra 1/1 példányban készíti el. Az NFT technológiának köszönhetően ennek a tételnek a vásárlója a fizikai kép mellé a kriptográfiai titkosítással ellátott eredeti file alapján készült NFT animációt is megvásárolja.

„Az NFT technológia erejét abban látom, hogy a digitális műtárgy eredetiségét a kripto technológia biztosítja. Ez a tény olyan erejű változásokat fog hozni hosszú távon a műtárgy kereskedelemben, ami jelentősen megváltoztathatja a művész és a gyűjtő, valamint a közvetítő galéria viszonyát. Az amerikai közgyűjtemények már kísérleteznek az NFT alkalmazásával, minden bizonnyal tartós helyet kap majd a művészeti eco-szisztémában a blokklánc használata. Nagyon büszke vagyok, hogy az én alkotásom lehet az első, amit a Kieselbach aukciósház Magyarországon értékesít.” – nyilatkozta Weiler Péter képzőművész.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×