Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Tihanyi Lajos
Nyitókép: forrás: mutargy.hu

Egy száz évig lappangó festmény kelt el itthon a legdrágábban 2020-ban

Tihanyi Lajos Akt studium című festménye kelt el a legdrágábban a klasszikus alkotások közül, a kortárs műveknél pedig Reigl Judit Gomolygás, csavaros, oszlop, fém című festménye végzett az élen tavaly.

A 2020-as év aukcióinak rekordját Tihanyi Lajos Akt studium című festménye 95 millió forintos leütési árral érte el a Virág Judit Galéria téli árverésén – írják közleményükben. A száz éve lappangó mű hátoldalán egy korábban ismeretlen, soha nem reprodukált női portré is látható. Az aktot közvetlenül a festőtől vásárolta meg Korda Sándor (Sir Alexander Korda), a korszak legendás hírű filmese és a kép azóta is a család tulajdonában volt.

A klasszikus top 10-es listán Tihanyi Lajos műve mellett Munkácsy Mihály három alkotása is helyet kapott: a Fasor és a Naplemente című képek egyaránt 90 millió forintért keltek el a Virág Judit Galéria őszi és téli árverésén, a Karosszékben ülő lány pedig 50 millióért cserélt gazdát a Bodó Galéria aukcióján. A rekordok listáján az utóbbi évek modernista alkotói közül Kádár Béla, Vaszary János, Scheiber Hugó művei is szerepelnek.

A tájékoztató szerint

az elmúlt négy évben az aukciós rekordok kivétel nélkül 150 millió forint feletti árat értek el, 2018-ban a legmagasabb licit a 200 millió forintot is meghaladta.

Az előző évek statisztikáit figyelembe véve a Tihanyi-kép 95 milliós leütése szerénynek tűnik, ám a tavalyi elmaradt vagy online térbe kényszerült árverések tükrében sikeresnek értékelhető – olvasható a tájékoztatóban.

Mint írják, a tavalyi aukciós eladások top 10-es listája alapján a klasszikus modern alkotások leütései ugyan "visszaesést" mutatnak, de

a kortárs művek árai továbbra is radikálisan emelkednek

– különösen igaz ez az Iparterv-generáció művészeire.

A kortárs lista legdrágábban eladott alkotása a tavaly elhunyt Reigl Judit Gomolygás, csavarás, oszlop, fém című műve lett, amely 44 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria II. kortárs aukcióján. A listán Reigl művein túl az Iparterv-generációhoz tartozó Bak Imre, Lakner László és Nádler István, valamint Keserü Ilona alkotásai is szerepelnek. Második helyen végzett Lakner László Rózsák című műve 36 millió forinttal, harmadik Nádler István Szisztéma két rétegben című műve lett 32 millióval. Keserü Ilona Cérnás című alkotása pedig 28 millió forintos leütési árral a művész eddigi legdrágábban elárverezett alkotása lett.

A tájékoztató szerint a klasszikus és a kortárs rekordeladások listáján a Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria mellett új szereplőként tűnik fel a Bodó Galéria és Aukciósház.

Az összefoglaló kitér arra is, hogy a koronavírus-járvány első hulláma miatt 2020 elején világszerte elmaradtak a nagy aukciók, a piacnak az online térbe történő átállással tavasz végére sikerült a rendkívüli helyzethez alkalmazkodnia.

A tavaszi árverési szezon Magyarországon is elmaradt, mivel az aukciósházak nem rendelkeztek önálló, nagyszabású árverések lebonyolítására alkalmas online platformokkal. A Virág Judit Galéria lépett legelőször és őszre kifejlesztette saját online felületét.

A november elején bevezetett kijárási korlátozások és a rendezvénytilalom döntéshelyzet elé állította az aukciósházakat: választaniuk kellett az árverés elhalasztása vagy az aukció online megrendezése között. A szezon legfontosabb árverései, a decemberi aukciókat kizárólag az online térben rendezték.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×