Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
A 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett Szőnyi Erzsébet Kossuth-, Liszt Ferenc- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karvezető, zenepedagógus, kiváló művész budapesti otthonában 2015. január 13-án.
Nyitókép: MTI/Czimbal Gyula

Elhunyt Szőnyi Erzsébet, a nemzet művésze

Életének 96. évében szombaton elhunyt Szőnyi Erzsébet zeneszerző, a nemzet művésze - közölte a Magyar Művészeti Akadémia az MTI-vel.

Szőnyi Erzsébetet az MMA a saját halottjának tekinti.

Szőnyi Erzsébet 1924. április 25-én született Budapesten, 1945-től volt a Zeneművészeti Főiskola tanára, a középiskolai énektanár és karvezetőképző tanszak vezetője, 1981-től nyugalmazott egyetemi tanár. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Magyar Kodály Társaság és a Bárdos Lajos Társaság társelnöke, a Magyar Chopin Társaság elnöke volt. 1992 és 1996 között a Magyar Zenei Kamara alelnöki tisztségét látta el.

1984-ben jelent meg szerzői lemeze, művei között szerepel négy opera, két oratórium, zenekari és kamaraművek, kórus- és ifjúsági darabok, több könyvet is írt.

Művészi tevékenységét számos díjjal ismerték el.

Az M5 kulturális csatorna szombaton 17 órától Szőnyi Erzsébetre emlékezik: a Nagyok című sorozatban megismétlik a vele készült portébeszélgetést.

Budapest, 2015. január 13.
A 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett Szőnyi Erzsébet Kossuth-, Liszt Ferenc- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karvezető, zenepedagógus, kiváló művész budapesti otthonában 2015. január 13-án.
MTI Fotó: Czimbal Gyula
A 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett Szőnyi Erzsébet Kossuth-, Liszt Ferenc- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karvezető, zenepedagógus, kiváló művész budapesti otthonában 2015. január 13-án. MTI Fotó: Czimbal Gyula

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×