A cirkuszban az a jó, hogy nincs benne fikció, abszolút valóság – mondta Kristóf Krisztián cirkuszrendező az InfoRádió Aréna című műsorában. A szakember szerint alig változott a cirkuszművészet az elmúlt évszázadokban, az állandó vándorlás az alapja, és nem szereti kettéválasztani a hagyományos és az új cirkuszt.

"Az utóbbi a cirkusznak egy újraértelmezése. A hagyományos cirkusz eszközeit használja, legfeljebb más módszerekkel is kommunikál, bevonja esetleg a táncot, vagy a színházi dramaturgiát, néha verbális tartalmat is. De a történetmesélés a hagyományos cirkuszban is elő-előfordult, nem új találmány. Én hiszem azt, hogy van átjárás, vannak olyan produkciók, megemlíteném a Recirquel társulatot, ott van például egy My Land nevű produkció, amely kifejezetten a hagyományos cirkuszi technikával rendelkező artistákat alkalmazta kortárs tánckörnyezetben" – mondta Kristóf Krisztián.

A rendező egykoron zsonglőrként kezdte a pályafutását egy cirkuszi család gyermekeként.

"Nem minden a tehetség, én sem vagyok tehetséges. Szorgalom és kitartás az, ami eredményt hoz hosszú távon. Persze kipróbáltam magam, akartam magasdrótos lenni, vagy szerettem volna trapézon akrobatikázni, de nem állt jól, és a zsonglőrnél lyukadtam ki, mert láttam egy német zsonglőrt, akinek nagyon nagy volt a sikere, aki nagyon sármosan adta elő cilinderekkel és szivardobozokkal az úriember zsonglőrprodukcióját. Az életben is mindig zakóban láttam, a szálloda halljában szivarozott a barátaival, és valahogy ez az imidzs vagy mítosz, ami köré épült, megfogott" – mondta, és elmesélte, a hétévesen átélt élményt meghatározta a pályafutását. Azonosultam a zsonglőrszereppel már az általános iskolában is, ettől érezte magam különlegesnek, olyat tudott, amit más gyerek nem. Most már olyat is tud, amit más felnőtt sem: egy hivatalos Guinness-rekorddal is büszkélkedhet.

"A szivardobozokkal zsonglőrködés több mint százéves eszköz, egy nagyon régi, hagyományos kelléke a zsonglőröknek. Az egyik legnehezebb mutatvány ezeknek a dobozoknak a levegőbe dobása, és közben egy saját tengely körüli fordulat. Én felfedeztem, hogy az én példaképem kétszer tudott megfordulni a tengelye körül, miközben feldobta mind a három szivardobozt. Ez óriási nagy nehézségű elem. Majd felfedeztem, hogy van egy másik artista, aki ezt meg tudja csinálni három perdülettel, ez hajtott arra, hogy én is megtanuljam. Majd 25 éves koromra azt éreztem, lehet, hogy én négyszer is meg tudok fordulni, és ezt az egy mozdulatot gyakoroltam egy éven keresztül úgy, hogy igazság szerint semmi értelme nem volt, merthogy élő produkcióban bemutatni nem lehet, hiszen a rizikófaktora olyan magas. Sok ezer próbálkozás után jutottam el oda, hogy tízből egyszer sikerült, és akkor behívtam tanúkat, készült videofelvétel arról, hogy ezt meg tudom csinálni. Nyilván ez mint reklám sem rossz, de ad egyfajta státuszt is a szakmában" – mondta, és hozzátette, kétszer tanulnak meg minden trükköt: egyszer a próbateremben és egyszer a porondon.

És még így is előfordul a hiba, ismételni kell: "Sokkal nehezebb másodszorra, hiszen benne van az első kudarca és az elvárás hatványozódik. Ha másodszorra sem sikerül, akkor már ott van a végzetes harmadik próbálkozás, ami egy íratlan törvény, hogy háromnál többször nem szabad, hiszen a néző nem azért fizetett, hogy én gyakoroljak, hanem azért, hogy bemutassak. Ritkán fordult elő az életemben, de volt ilyen."

Előbb a cirkuszi szaktanácsokat, majd egy különleges casting levezénylését bízták a cirkuszrendezőre a Dumbo című Disney-filmben. A célja az volt, hogy autentikus legyen a film jelentős részét kitevő cirkuszi világ.

"Tim Burton, a film rendezője nagyon gyorsan gondolkodik, és nagyon gyorsan magába tudja szippantani azokat az elemeket, amelyekre szüksége van, viszont türelmetlen abból a szempontból, hogy gyorsan mindent elrendez a fejében, és máris várja a következőket. Egy olyan metodikát kellett vele alkalmazni, amelyben sűrítve kapja meg az információt, és egy kísérleti castingelőadást tarthattam Londonban, ahol Tim Burton került a középpontba, és köré építettük a cirkuszt" – idézte fel Kristóf Krisztián.

A rendező körül gyors egymásutánban háromperces előadásokat tartottak, neki csupán oldalra vagy hátra kellett fordulnia a következőhöz. A casting olyan jól sikerült, hogy a magyar cirkuszrendezőt felkérték, állítsa össze a film cirkuszi jeleneteit. "Rendezzem össze azt a víziót, azt az álmot, amit a vászonra kíván Tim Burton" – mondta a feladatról Kristóf Krisztián.

Beszélt arról is, hogy nyolc éve cirkuszi rendezőként járt Londonban, ahol akkor több angol cirkuszi emberrel összeismerkedett. "Amikor a Disney cirkuszi szakembereket keresett, akkor rákerültem egy elég hosszú listára. Három Skype-interjút csináltam végig a producerekkel, aztán meghívtak Londonba."

Arról, hogy végül valóban ő dolgozhat a filmben, Tim Burton személyesen döntött.

A teljes beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja.