Infostart.hu
eur:
358.71
usd:
309.16
bux:
129728.5
2026. május 23. szombat Dezső
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa leleplezi a magyar állam által, a Szépművészeti Múzeum számára megvásárolt, Renoir Fekvő női akt című festményét a Liget Budapest projekt keretében felépült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületének átadásán 2019. május 14-én. Az új intézmény a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint háromszázezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít hátteret.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Történelmi léptékű festményvásárlás - 3,5 milliárdos kép érkezett Budapestre

Új Renoir-festményt szerzett meg Magyarország, hamarosan a nagyközönség is láthatja – derült ki Orbán Viktor miniszterelnök szavaiból, aki az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) elkészült épületének átadásán beszélt.

Egy magángyűjteményből kerül a Szépművészeti Múzeumba Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt című festménye – jelentette be Orbán Viktor kedd délelőtt. A néhány hónappal ezelőtti Van Dyck-festmény (Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja) után érkező újabb neves műalkotást 3,5 milliárd forintért (12,3 millió dollárért) vásárolták meg.

A Szépművészeti egy kamarakiállításon mutatja be május 24-től.

A csaknem életnagyságú, 1903-ban festett akt, amelyet 1907-ben a Nemzeti Szalonban egyszer láthatott kiállításon a magyar közönség,

a Szépművészeti Múzeum elmúlt 100 évének legjelentősebb egyedi értékű műkincsbeszerzése.

A legünnepeltebb francia impresszionisták közé tartozó Auguste Renoirt az életöröm festőjeként tartják számon. Derűs zsánerképein, tetszetős portréin át az emberi alakot avatta művészete középpontjává. Az akt műfaja úgyszintén végigkísérte életművét.

A Fekvő női akt című kép tisztelgés a műfaj nagymesterei, mindenekelőtt Tiziano és Inges előtt, ugyanakkor Renoir saját érzéki megközelítését is kiválóan illusztrálja. Visszafogott ecsetkezelés, harmonikus színhasználat jellemzi a képet, mely a mester századfordulós, klasszicizáló időszakából való.

Renoir egyik kedvenc modellje, Gabrielle Renard jelenik meg a festményen, ő a művész számos kései remekművét ihlette.

Három verziója ismert a kompozíciónak, ezek közül az első változat került magyar tulajdonba.

Renoir már érett, ünnepelt festőként az 1903-ban alkotott művet először az 1905-ös párizsi Őszi Szalonon állította ki, ahol az új generáció avantgárdjaival szemben ő képviselte az immár bevett, ám továbbra is megújulni képes modern hagyományt. Az akt azóta az életmű kiemelkedő, jól ismert darabjaként számos rangos kiállításon szerepelt.

Az év elejétől lesz látogatható

Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ Liget közelében lévő Szabolcs utcai épülete 2019 nyaráig készül el teljesen egy 20 milliárd forintos beruházás során. Európa egyik legkorszerűbb múzeumi háttérintézménye lesz raktárakkal, restaurátorműhelyekkel, kutatóintézettel, látogatóközponttal, és egy újonnan kialakított közparkkal.

Orbán Viktor beszédében kiemelte: a 37 ezer négyzetméteres létesítményhez fogható a kontinensen csak Londonban (a British Museumé) és Szentpéterváron (az Ermitázsé) található.

"Büszkék vagyunk Európa több ezer éves görög, római, zsidó és keresztény örökségére és büszkék vagyunk arra, hogy a magyarok ezer esztendőn keresztül gazdagították ezt az örökséget" - hangsúlyozta.

Budapest, 2019. május 10.
A Városliget Zrt. által 2019. május 14-én közzétett látványterv a Liget Budapest Projekt keretében elkészült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) épületéről a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén. A 37 ezer négyzetméteres épületegyüttesben világszínvonalú restaurátor-műhelyek, műtárgyraktárak, kutatószobák és irodák mellett helyet kapott a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet és egy látogatóközpont is. Az új intézmény a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint háromszázezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít európai szinten is egyedülálló hátteret. A nagyközönség pedig hamarosan birtokba vehet egy új, 13 ezer négyzetméteres közparkot az intézmény területén belül, amely nyitvatartási időben várja a látogatókat.
MTI/Narmer Építészeti Stúdió
A Városliget Zrt. által 2019. május 14-én közzétett látványterv a Liget Budapest Projekt keretében elkészült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) épületéről a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén. MTI/Narmer Építészeti Stúdió

A műtárgyak beköltöztetése néhány hónap múlva kezdődhet, mert bár az épület elkészült, még belsőépítészeti munkákat végeznek, valamint hátra van a helyiségek temperálása és a megfelelő páratartalom kialakítása.

A létesítménybe a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum korszerűtlenebb raktáraiból kerülnek át a műalkotások.

Címlapról ajánljuk
Mi lesz a Margitszigeti Színházzal? – Bán Teodóra az Arénában

Mi lesz a Margitszigeti Színházzal? – Bán Teodóra az Arénában

A Margitszigeti Színház idén is változatos műsorral várja a nézőket a nyári szezonban. Mint az InfoRádió Aréna című műsorában Bán Teodóra ügyvezető igazgató elmondta, a közös állami-önkormányzati vezetés ennek az intézménynek megfelelő, de még azoknak is, akik kizárólag fővárosi fenntartásban működnek.

Üzemi baleset Tiszaújvárosban – kétgyermekes családapa halt meg

Eloltották a robbanás utáni tüzet a Mol tiszaújvárosi üzemében. Egy kétgyermekes családapa halt meg, ketten súlyosan, heten könnyen megsérültek. Veszélyes anyag nem került a levegőbe – hangzott el a helyszíni sajtótájékoztatón. Kapitány István miniszter szerint a balesetnek nincs kihatása az ország üzemanyagellátására, Hernádi Zsolt Mol-vezér szerint a műanyaggyártás sincs veszélyben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.25. hétfő, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Kiegyezhet-e valaha a Nyugat Oroszországgal? – Van egy jó és egy rossz hír

Kiegyezhet-e valaha a Nyugat Oroszországgal? – Van egy jó és egy rossz hír

Gyarmati István nagyon fontos véleménycikket tett közzé, ahol egy új, általa csak eurázsiainak nevezett biztonsági rendszer létrehozása mellett érvel. A cikkben olyat mond, amit a 2022-es Ukrajna elleni nyílt orosz agresszió óta csak nagyon kevesen mertek kimondani, hogy olyan biztonsági rendszert kellene létrehozni az eurázsiai kontinensen, amelyik Oroszország biztonsági érdekeit is figyelembe veszi. Ahogy az amerikaiak mondanák, nem is tudnék ezzel a megállapítással jobban egyetérteni, hiszen ha abból az evidenciából indulunk ki, hogy Oroszország, akárhogy is alakul a háború, Európa szomszédja marad, abból az következik, hogy ha stabil nemzetközi biztonsági rendszert akarunk, akkor abból Oroszországot egyszerűen lehetetlen kihagyni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×